Nyilvánosságra került Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – az úgynevezett E3-hatalmak – közös ellenjavaslata az ukrajnai háború lezárására. Az európai terv az amerikai–orosz béketervet veszi alapul, de azt 28 ponton módosítja.
Az európai javaslat például kimondja, hogy „Ukrajna alkalmas az EU-tagságra, és rövid távon előnyben részesített piaci hozzáférést kap Európához, amíg ezt értékelik”. Ez teljes mértékben hiányzott az amerikai–orosz tervből.
Ursula von der Leyen X-en közzétett videójában részletezte az európai víziót, amely szerinte az „igazságos és tartós” békéhez vezet.
Ez az ország újjáépítésével kezdődik, a belső piacunkba és védelmi ipari bázisunkba való integrációval folytatódik, és végül az unióhoz való csatlakozással zárul
– fogalmazott.
A tervezet megerősíti Ukrajna szuverenitását, majd egy átfogó megnemtámadási megállapodást javasol Oroszország, Ukrajna és a NATO között. A dokumentum külön is kitér arra, hogy az elmúlt 30 év biztonságpolitikai kétértelműségeit meg kell szüntetni.
Az amerikai javaslat egyik kulcspontját az E3 egyszerűen kihúzta: azt a részt, amely szerint „Oroszország nem fogja megtámadni szomszédait, és a NATO nem terjeszkedik tovább”.
Ezt a mondatot az európaiak nem kívánják átvenni.
A tervezet szerint a békemegállapodás után új párbeszéd indulna Oroszország és a NATO között. Ukrajna ugyan biztonsági garanciákat kapna, de békeidőben 800 000 főre korlátoznák hadseregét.
Kiemelt elem, hogy Ukrajna NATO-csatlakozását a szöveg gyakorlatilag háttérbe tolja: kimondja, hogy erről csak a tagállamok konszenzusával dönthetnek, „ami nem létezik”.
A NATO vállalná, hogy békeidőben nem állomásoztat állandó csapatokat Ukrajnában, ugyanakkor amerikai vadászgépek Lengyelországban maradnak.
Az ellenterv átvenné az amerikai biztonsági garanciát, de több feltételt fűz hozzá: Washington „kártérítést kapna” a védelmi kötelezettségért, Ukrajna pedig elveszítené a garanciát, ha agressziót követne el Oroszországgal szemben. Amennyiben Oroszország támadna, az összes globális szankciót visszaállítanák.
Az európai javaslat masszív újjáépítési programot tartalmaz Ukrajna számára: infrastruktúrafejlesztést, technológiai beruházásokat, közös gázprojekteket és egy Ukrán Fejlesztési Alap létrehozását. A Világbank külön finanszírozási csomagot dolgozna ki az újjáépítés felgyorsítására.
Emellett a dokumentum hosszú távon Oroszország „fokozatos visszaintegrálását” is kilátásba helyezi a globális gazdaságba. Szó szerint kimondja, hogy Moszkvát újra meghívnák a G8-ba – vagyis visszatérhetne a legfejlettebb országok szűk körébe.
A dokumentum szerint Ukrajna vállalná, hogy nem katonai eszközökkel szerzi vissza a megszállt területeket, és a területcserékről szóló tárgyalások az aktuális frontvonalnál kezdődnének. Ha bármelyik fél erőszakkal változtatna a megállapodáson, a biztonsági garanciák automatikusan érvényüket vesztenék.
A javaslat kitér a fogolycserére, a családegyesítésre és a civil túszok visszaadására is. A zaporizzsjai atomerőművet NAÜ-felügyelettel indítanák újra, az áramot pedig egyenlő arányban osztanák el Ukrajna és Oroszország között.
A békemegállapodás után Ukrajna gyors választások megtartását vállalná.
Az ellenterv egyik legmeglepőbb kitétele, hogy a megállapodás végrehajtását egy „Béketanács” felügyelné, amelynek elnöke a dokumentum szerint Donald J. Trump lenne. A szöveg külön hangsúlyozza: lesznek szankciók azokkal szemben, akik megszegik a megállapodást.
A tűzszünet azonnal életbe lépne, amint a felek elfogadják a memorandumot és megkezdik a pontok végrehajtását – az amerikai felügyelet alatt.