November 26-án, szerdán szavazott az Európai Parlament A kiskorúak online védelméről szóló jelentésről, valamint az annak nyomán megszövegezett, jogi kötőerővel nem rendelkező állásfoglalásáról.
A 661 szavazó EP-képviselőből végül 483 igen, 92 nem és 86 tartózkodás mellett megszavazták, azt szeretnék, hogy a jövőben 16 év alatt ne lehessen használni a közösségi médiumokat, míg a videójátékokban ismert loot boxokat betiltanák.
Az állásfoglalásban az EP kimondja, mély aggodalmát fejezi ki a kiskorúakat online érő fizikai és mentális egészségüket érő kockázatok miatt, emiatt pedig erősebb védelmet szorgalmaznak azon manipulatív stratégiákkal szemben, amelyek fokozhatják a függőséget.
Emellett megállapítják, hogy a közösségi oldalak károsan hatnak a gyerekek koncentrációs képességeire.
Ezeknek káros hatása miatt – amiről az EP jelentést is készített – az Európai Parlament a jogi kötőerővel nem rendelkező szövegben egy javaslat elkészítésére szólítja fel az Európai Bizottságot, amiben többek között azt javasolnák, 16 éves kor alatt ne lehessen használni a közösségi médiumokat, a videómegosztó platformokat és „a mesterséges intelligenciával működtetett társakat”, szülői felügyelettel pedig ezek 13 éves kortól lehessenek elérhetőek.
Az EP támogatja a bizottságot egy életkor-ellenőrző app, valamint az európai digitális személyazonossági kártya létrehozásában, hogy valódi védelmet nyújthassanak a fiatalkorúaknak.
Hangsúlyozzák azonban, hogy ezen jövendőbeli rendszerektől függetlenül továbbra is a platformok felelősek azért, hogy a termékeik biztonságosak és kornak megfelelőek legyenek.
Az EP ezenkívül további javaslatokat is megfogalmazott, amelyeket elvárna az Európai Bizottságtól:
- betiltanák az olyan káros és addiktív gyakorlatokat, mint az auto play, a káros gamification, illetve a véget nem érő scrollozás;
- betiltanák az olyan oldalakat és platformokat, amelyek nem felelnek meg az EU jogszabályainak;
- jobban fellépnének az olyan befolyásoló technológiák ellen, mint például a célzott hirdetések, az influenszerekkel való hirdetés vagy az addiktív design;
- a digitális média törvényt (DSA) kiterjesztenék az online videómegosztó platformokra, ezenkívül betiltanák a videójátékokban lévő loot boxokat, az applikáción belüli pénznemeket, vagy olyan kialakításokat, hogy fizetni kelljen a fejlődésért cserébe, vagy szerencsejáték-szerűen lehet szerezni kártyákat;
- sürgős lépéseket vár el az Európai Bizottságtól a generatív MI-eszközök jelentette etikai és jogi kihívások kezelésére – többek között az olyan technológiák kapcsán, mint a deepfake tartalmak, a chatbotok, az MI-ügynökök és az MI-vezérelt „lemeztelenítő” appok, amelyek beleegyezés nélkül készítenek manipulált képeket.
A most elfogadott állásfoglalás egy olyan kutatásra hivatkozik, amely szerint a fiatalok 97 százaléka mindennap online van, és a függőség kialakulásának egyik leginkább kitett 13 és 17 év közöttiek 78 százaléka legalább óránként kezébe veszi a telefonját.
E kutatás szerint minden negyedik kiskorú problémás, vagy diszfunkcionális okostelefon-használatot mutat, azaz függőséget tükröző viselkedési mintát mutatnak.
A témában egyébként volt már korábban előrelépés, azonban nem uniós, hanem tagállami szinten – az EP ugyanakkor úgy gondolja, hogy a probléma nagysága miatt ezt uniós szinten kell kezelni.
Mindez nem jelenti azt, hogy már holnaptól meg is valósulnának mindezek: az Európai Unióban javaslatot az Európai Bizottság dolgozhat mindössze ki, az Európai Parlament pedig a mostani állásfoglalásban egy ilyen javaslat kidolgozása mellett sürgeti az Ursula von der Leyen vezette intézményt, valamint érvel annak fontossága mellett, miközben megjegyzik, az EP milyen szabályozással lenne elégedett.
(index)