A szöveggyűjteményt bemutató első cikkünkben a lakosságot érintő terveket mutattuk be. E szerint a reformcsomag tengelye a progresszív szja drasztikus emelése, amelyet a program a teljes gazdaságpolitikai váltás első számú eszközének tekint. E köré épülnek azok a strukturális lépések, amelyek együtt már teljesen új adófilozófia alapjait rajzolják ki.
A tervezet több olyan intézkedést is tartalmaz, amely alapjaiban írná át a magyar adórendszer eddig ismert logikáját:
- a családi és társasági adókedvezmények teljes eltörlése vagy radikális visszavágása,
- a társasági és tőkejövedelmek progresszív adóztatása, amely a magán- és vállalati befektetésekre is új terheket rakna,
- 32 százalékra emelt, európai összevetésben is extrém magas általános forgalmi adó, kiegészítve az alkoholra és dohányra kivetett új különadókkal,
- valamint új, szolidaritási elvre épülő nyugdíj- és egészségügyi járulékrendszer, amely több ponton a jelenlegi befizetési struktúrák teljes újragondolását igényelné. ű
A második cikkben azokat az elképzeléseket mutattuk be, amelyek kifejezetten a vállalatokat érintenék. A vállalati szférát és a vagyonosabb középosztályt érintő fejezet különösen érzékeny pont, mivel itt jelennek meg azok az új adónemek, amelyek a nagyobb cégek vezetőit és a jelentősebb magánvagyonnal rendelkezőket egyaránt célba vennék.
A dokumentum két ilyen terhet vázol fel: a vagyonadót és egy speciális különadót, együtt csaknem ezermilliárd forintos pluszbevételt célozva. A tervezetből körvonalazódó intézkedések alapján konzervatív becsléssel is évente legalább 3700 milliárd forintos többletbevételt céloznak a programalkotók. Ennek meghatározó részét a vállalati és tőkepiaci terhek növelése, illetve a kedvezményrendszerek visszavágása adná. A filozófia egyértelmű: az állam erősebb újraelosztó szerepet kapna, miközben a vállalati versenyképesség másodlagossá válna.
Az Index két, egymástól független forrása szerint
maga a terv elsősorban Dálnoki Áron, a Tisza gazdasági munkacsoport-vezetőjének felelősségi körébe tartozott.
Dálnoki Áron az óbudai Tisza-sziget vezetője, a 2024-es önkormányzati választásokon a Tisza négy fővárosi polgármesterjelöltje közül az egyik volt, a XVII. kerületben 16,99 százalékot ért el. A politikusról a Mandiner készített részletes portrét, amelyben egyebek mellett ez áll: Dálnoki Áron már a kilencvenes években a pénzügyi elithez tartozott […], majd „egyszerre számos, különféle profilú cégben vállalt szerepet”.
Több fejezet végén is szerepel egy olyan aláírás, amelyet a lap forrásai Lengyel Lászlóhoz kötöttek. A jogász, közgazdász végzettségű Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója legutóbb szeptemberben beszélt hosszabban nyilvánosság előtt a Tisza Pártról. A népszerű baloldali elemző akkor a Bánó és Bolgár című műsor vendége volt, és egyebek mellett arról beszélt, hogy a választásokat követően szakértő kormányra volna szükség, különösen az első két évben lenne fontos szerinte, hogy komoly közigazgatási tapasztalattal rendelkező kormányfője legyen az országnak.
A Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa, a Tisza-szigeteknél rendszeresen előadó Petschnig Mária Zita tavaly az Mfor podcastjében elismerte, hogy a Pénzügykutató Zrt. különféle programokat ír a Tisza Pártnak:
“Van olyan szakértő Magyar Péter mellett, akinek az a dolga, hogy kutassa fel és építsen ki kapcsolatot a magyar kutatóintézetekben folyó munkával, megkereste a Pénzügykutatót […], a Kopint-Tárkit megkereste […], mi ajánlottunk neki jó párat, és mindenki hajlandó vele együtt dolgozni. Hát például a Pénzügykutatóban […] készül egy gazdasági program, készül önkormányzati program, készül állítólag oktatási program, készül külpolitikai program […], nyugdíjprogram is készül. Folynak ilyen munkálatok, ugye a Lengyel Lacinak mindig is ez volt a célja, hogy akkor elő lehessen venni valamit az íróasztal fiókjából. […] Vannak ilyen munkálatok. ”
Az Index elérte Lengyel Lászlót, és megkérdezte tőle, hogy az ő aláírása szerepel-e a szöveggyűjtemény egyes fejezeteinek végén, illetve dolgozott-e a tanulmányok valamelyikén. A közgazdász kijelentette:
„Nem írtam alá semmi ilyen tervezetet, nem is láttam a dokumentumot.”
Forrásaink szerint egy másik aláírás nagyon hasonlít Felcsuti Péteréhez.
Az ismert közgazdász, bankár, a Raiffeisen Bank (korábban Unicbank) volt vezérigazgatója az elmúlt napokban is többször megszólalt a magyar gazdaságot érintő kérdésekben, a nagy múltú baloldali napilapban, a Népszavában múlt héten tette közzé Adók és mítoszok című írását, amelyben kritikusan elemzi a jelenlegi adózási rendszert. Felcsuti azóta A nagy hazugság címet viselő podcastban is beszélt erről.
Mivel szavai több ponton összecsengenek a tanulmánygyűjteményben szereplő egyes tervekkel, megkérdezték Felcsuti Pétert is, aki azt mondta, hogy
„a Tisza Párttal kapcsolatban programban, aktivitásban nem vett és nem vesz részt”.
Összességében megállapítható, hogy bár a források által megnevezett szerzők tagadták érintettségüket, az aláírások feltűnő egyezéseket mutatnak.
(index)