A svéd kormány most keményebb álláspontot képvisel Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben, mint korábban. Ulf Kristersson miniszterelnök és Maria Malmer Stenergard külügyminiszter is egyenes üzeneteket küldenek, miszerint "Putyint tárgyalóasztalhoz kell kényszeríteni", miközben arra is rámutatnak, hogy "Oroszország hamis képet fest a kelet-ukrajnai csatatéren elért sikereiről".
Donald Trump amerikai elnök bemutatott egy 28 pontos tervet, amelynek célja a béke megteremtése Ukrajnában. A tervet szkepticizmus fogadta az EU-n belül, ahol több ország is ellenezte Trump javaslatát, és ehelyett saját pontjait terjesztette elő az Oroszországgal folytatandó béketárgyalásokhoz.
Párbeszédek folynak Ukrajna és az Egyesült Államok között, és a sajtónak adott nyilatkozatok szerint a felek előrelépést tettek a béketerv konkrét kidolgozásában, mielőtt azt Oroszországnak bemutatnák.
Az egyik EU-vezető, aki szkeptikus Trump béketervével szemben, Ulf Kristersson svéd miniszterelnök.
Az EU-vezetőkkel folytatott találkozóján hangsúlyozta, hogy Oroszország nem mutatja a háború önkéntes megoldásának keresésének jeleit. Az, hogy egy olyan fél, amely jelentős földterületet ellenőriz és magáénak vall, a sikerei után hirtelen önként lemondana róla, talán valószínűtlen.
Ugyanakkor Ukrajna 2022-es inváziója óta Oroszország kijelentette, hogy kész békét tárgyalni – de csak a saját követeléslistája alapján, figyelembe véve a kelet-ukrajnai katonai előnyt.
Ulf Kristersson szerint “az EU-nak és a NATO-országoknak most fokozniuk kell a nyomást a keleti atomhatalmakra, amíg Putyin már nem tudja elkerülni a béketárgyalásokat, ahol a feltételeket Ukrajna és a NATO-országok határozzák meg”.
„Egyértelmű, hogy Putyint tárgyalóasztalhoz kell kényszeríteni”
– jelenti ki Ulf Kristersson a közösségi médiában.
A svéd miniszterelnök kifejti érvelését a bejegyzésben, és figyelmeztet, hogy az EU a következő.
„Az üzenetem az, hogy Svédország érdeke, hogy Oroszország agressziója a szomszédos országok ellen soha ne legyen kifizetődő. Különben az, ami ma Ukrajnában történik, holnap hatással lehet valamelyikünkre az EU-ban” – mondta a miniszterelnök.
Egy szerdai sajtótájékoztatón Maria Malmer Stenergard svéd külügyminiszter elmondta, hogy részt vett egy uniós külügyminiszterekkel tartott találkozón, és hangsúlyozta, hogy az EU és a NATO továbbra is fokozni fogja a nyomást – és nem lassít.
A svédkülügyminiszter felvetette a befagyasztott orosz vagyon kérdését is, és hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság most ezeket egy átfogó, körülbelül 140 milliárd eurós helyreállítási hitelre akarja felhasználni Ukrajnának.
Amikor Maria Malmer Stenergardot megkérdezték, mit szeretne mondani Vlagyimir Putyinnak, azt válaszolta, hogy Oroszország hamis képet fest a csatatéren elért sikereiről.
– Putyinnak csak annyit szeretnék mondani: Látjuk, hogy romlik a gazdaságuk. Látjuk, hogy a helyzet egyáltalán nem olyan jó, sem gazdaságilag, sem a csatatéren, mint amilyennek önök be szeretnék mutatni. Gondoskodni fogunk arról, hogy a helyzet még rosszabb legyen önök számára, és hogy Ukrajna helyzete javuljon – mondta a külügyminiszter az Aftonbladetnek.
A külügyminiszter üzenete, miszerint Oroszország küzd a csatatéren, olyan időszakban hangzik el, amikor Ukrajna a 2022-es invázió óta nem szerzett jelentős területet. De egyben olyan időszakban is, amikor Kristersson miniszterelnök “tárgyalóasztalhoz akarja kényszeríteni Oroszországot”. A washingtoni székhelyű ISW agytröszt térképei szerint ez egyértelmű ellentétet teremt a politikai kommunikáció és a tényleges katonai fejlemények között Kelet-Ukrajnában.