Orbán Viktor kormányfő Nyíregyházára utazott „háborúellenes gyűlésre”. A városban a Digitális Polgári Körök országjárásának második állomását tartják.
Orbán Viktor kormányfőt Tarczy Gyula, a Nyíregyházi Televízió és a Nyíregyházi Napló főszerkesztője kérdezte. Az első téma Orbán Viktor moszkvai látogatása volt.
„Valóban, a Moszkva-Nyíregyháza járattal érkeztem, ami manapság jóval hosszabb, mint önök azt gondolják. Elvileg 2 óra repülőút lenne, de az ember nem akarja feleslegesen kockáztatni az életét, nem egyenes okból halad, így 6 óra volt” – árulta el Orbán Viktor.
A kormányfő leszögezte:
Nafta lesz. Két szerződést kellett kitárgyalnom az elmúlt időszakban. Egyet Amerikában, hogy adjanak kivételt az alól a szankció alól, ami a következő időszakban meghatározott orosz cégek által szállított energiát sújtja. Nekünk arra volt szükségünk, hogy kapjak garanciát az oroszok elnökétől, akármi is történik Oroszországban, amit leszerződtünk, az a mennyiség gázból és olajból is megérkezik a télen, valamint a következő év során is. Erről sikerült megállapodnunk. Európa legolcsóbb rezsiköltségét fenn tudjuk tartani.
Orbán Viktor elárulta, úgy készül a nemzetközi tárgyalásaira, hogy ott véletlenül se tüsszentsen, ne krákogjon, ne fújjon orrot, semmiféle ilyen jellegű veszélyt ne jelentsen a tárgyalóasztalnál ülve.
A kormányfő kitért arra is, „meg kell találni azt a pontot, azt a gondolatot, érzést, amire ráállsz, és jól tárgyalj, ne alárendelt pozícióból tárgyalj. Az igazi erőtényezők szempontjából sokkal lejjebb vagy, mindig találni kell valami lelki természetű dolgot, hogy úgy gondolhasd, te itt, mint magyar, egyenrangú félként tárgyalsz”.
Az Egyesült Államokban egyszerűbb a dolog. Jövőre ünneplik Amerika megalapításának 250. évfordulóját. Remek. Fantasztikus teljesítmény, 250 év, de én egy 1100 éves országból érkeztem. Az oroszokkal se egyszerű, ott is kell egy lelki pozíciót fogni. Megadja az ember a tiszteletet, de háromszor nekünk jöttek, nem? Mikor már majdnem megvertük a Habsburgokat. Első világháború. A második világháború kicsit nehezebb, mert ott mi mentünk először oda. Ennek a folytatásaképpen még egy '56-os is elszenvedtünk. Erősebbek, de kié ma Magyarország? A miénk, nem?
– tette fel a kérdést Orbán Viktor, aki Vlagyimir Putyinról úgy fogalmazott, hogy „egy csúcsra járatott volt KGB-sről beszélünk, ami az ottani politikai iskola egy erős fajtája. Rendkívül felkészült, minden dossziét mélységében ismerő ember”.
„Nekünk európai biztonsági egyensúlyra van szükségünk”
Orbán Viktor Oroszországgal és Vlagyimir Putyinnal kapcsolatban azzal folytatta, hogy „ott egy nagy szláv tenger van, aminek ők adják a nagy részét. Mindig el szokta mesélni, hogy még a régi időkben járt Kárpátalján. Azt látta estefele, hogy fehér ingben és fekete mellényben, kalapban, ülnek a magyarok Kárpátalján a házak előtt a kis padon. Akkor rájött, hogy ez egy másik világ. Én is emlékszem fiatal koromból, a nagyszülők kiültek a padra és élték a társasági életüket. Az orosz elnök érti, hogy mi nem szlávok vagyunk, a mi falvaink másképp néznek ki, a kulturális minőségünk eltér az övékétől”.
A kormányfő úgy látja, „az oroszok úgy élik meg az elmúlt 30-40 évet, hogy őket folyamatosan átverték. Számít nekik, hogy bízhatnak-e a partnerükben. Én ezt a pozíciót használom. 2009-ben tárgyaltam először vele, a jó ég tudja hány megállapodást kötöttem azóta, és mindegyiket betartottuk. Kulcskérdés, hogy a nagyhatalmak úgy tekintsenek ránk, hogy amit a magyarokkal megállapodtunk, azt be kell tartani. Ez megvan most”.
Orbán Viktor szerint az az orosz értelmezés, hogy elvesztették a Szovjetuniót, kötöttek egy megállapodást a nyugatiakkal '90-ben, ezt a nyugatiak nem tartották be, mert a szovjet befolyási övezethez tartozó országokat felvették a NATO-ba, most pedig már Ukrajnát is felvennék, „ami azt jelenti, hogy elvinnék az összes modern fegyvert Oroszország határáig. Azt mondják, hogy ez sok”.
Nekünk európai biztonsági egyensúlyra van szükségünk. Bennünket az érdekel, hogy mi lesz a jövőben. Olyan erőviszonyok legyenek, hogy mi magyarok békében tudjunk élni, ne legyen katonai fenyegetés, és a gazdasági fejlődésünket semmilyen háború ne akadályozza. Nekünk másodlagos Ukrajna és Oroszország jövője. A saját szempontunkból kell levezetnünk hogy mi az érdekünk. Én nem azért vagyok benne a béketárgyalásokban, mert nem bírok magammal, van nekem munkám itthon bőven. A magyaroknak azért kell ott lenniük, hogy a végén, amikor létrejön egy új európai biztonsági rendszer, akkor az nehogy olyan legyen, ami nekünk rossz. Ha nem vagy az asztalnál, akkor az étlapon vagy. Jobb az asztalnál
– figyelmeztetett Orbán Viktor, hozzátéve: „Nem beszélhetek mindenről a tegnapi tárgyalásokat illetően. Nem vagyok a Tisza Párt tagja, nem erről van szó, de voltak a tárgyalásnak olyan, nemzetközi, a békét érintő részei, amelyekről idő előtti lenne beszélni, és nincs is rá felhatalmazásom”.
Orbán Viktor szerint a magyar miniszterelnöknek az is a dolga, hogy ajtót nyisson a magyar vállalatok előtt, hogy a világban boldogulni tudjanak, „nincs olajunk és gázunk, ezért az a remek ötlet pattant ki a kormány fejéből, hogy akkor vegyünk. Elmentünk Azerbajdzsánba, vettünk. Elmentünk Kazahsztánba, vettünk. Hol a magyar villamos művek, hol a Mol”. A kormányfő elárulta, nagy versenyfutás van, mert az orosz cégeknek a szankciók miatt le kell adniuk vagyontárgyakat.
Ha már ott ültem az orosz elnöknél, akkor gondoltam, hogy hát valamit ott... Két három komoly nagy ügylet előtt kinyitottuk az ajtót. Aztán, hogy a Mol és mások mit tárgyalnak ki, az már üzleti kérdés. Remélem, hogy a magyar cégek komoly tranzakciókat fognak csinálni
– hangsúlyozta a kormányfő.
„Nem szeretek az ellenzékről sokat beszélni, mert unalmas és színvonaltalan, de...”
„A brüsszeliek Brüsszel-párti kormányt akarnak. Sok gondot okoz Brüsszelben, hogy Magyarországnak vannak nemzeti érdekei, és ezeket nem vagyunk hajlandók alárendelni a brüsszeli bürokráciának. A legjobb példa erre a migráció. Eldöntötték, hogy bevándorlókontinenst csinálnak Európából. Mi, magyarok, ezt a kérdést megbeszéltük egymással, még népszavazás is volt. olyan európai kontinenst akarnak, hogy a ferdeség és a különböző fajtái, különböző furcsa dolgok nemcsak hogy elfogadott részei az európai életnek, hanem már a gyerekeknek megtanított helyes életforma. Én ezt merényletnek tartom a saját gyermekeim és unokáim ellen. Ha valaki ír egy könyvet, amiben Csipke Józsika van, az nem egy politikai ügy, hanem a gyermekeink elleni merénylet. Ilyen nem történhet meg, ez nem fordulhat elő Magyarországon” – húzta alá Orbán Viktor.
„Vannak erők, akik Brüsszel szolgálatában állnak, valaki meggyőződésből, valaki pénzért, valaki megbízást teljesít, hogy alakítsa át úgy Magyarországot, ahogyan azt a brüsszeliek szeretnék. Mi pedig azt mondjuk, hogy nekünk van egy saját országunk, saját felfogásunk, magyar úton járunk. Amikor elmennek önök választani, ebből a kettőből lehet választani. Az is igaz, hogy jól megadóztatják magukat, amikor a baloldalra, szavaznak, meg elveszik az adókedvezményeiket” - fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: „Hiába nem kedvelik a jobboldalt a budapestiek, ők járnának a legjobban, ha a baloldal nyerne, mert a vagyonadóval a pestieket sarcolnák meg először”.
„Ez mind fontos ügy, de a legfontosabb, hogy ne engedjük, hogy Brüsszelből döntsék el, hogy Magyarországon milyen kormány van, és a gyermekeink jövőjét befolyásoló legfontosabb kérdéseket itt dönthessük el. Ami a Tisza Párt kiszivárgott programjában szerepel, az mind benne van a brüsszeli dokumentumokban is évek óta. Évek óta követelik például az adóemelést” – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor.
Nem szeretek az ellenzékről sokat beszélni, mert unalmas és színvonaltalan is. Az ellenzék vezetője 2-3 éve azt mondta, a magyar fiataloknak soha nem volt olyan jó dolguk, mint most. Most meg a pokolba küldene minket. Nyomon követnek bennünket, olyan kicsi az ország, hogy csak egyszerre tudunk egy városban lenni. Összejövünk itt Nyíregyházán, jól akarjuk magunkat érezni, délutánra idejönnek. A rossz szándék önmagában a koreográfiából kitűnik. Miért kell elrontani a másik közösség jó hétvégéjét? – kérdezte a miniszterelnök.
(Index)