Ha valaki országgyűlési mandátumot szerez, miközben EP-képviselő, akkor 60 napon belül köteles a fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni – nyilatkozta a Mandinernek Lomnici Zoltán, alkotmányjogász, akit Magyar Péter mentelmi joga kapcsán keresett meg a lap.
A kérdés a jövő évi országgyűlési választások miatt fontos. Azt már tudni lehet, hogy a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter egyéniben indul a főváros 3 sz. egyéni választókörzetében, de feltehetően ő lesz pártja miniszterelnök-jelöltje is.
Ha mandátumot szerez, akkor viszont döntenie kell, hogy vagy megtartja jelenlegi európai parlamenti mandátumát vagy „hazatér” és beül a magyar parlamentbe.
Ebben az esetben azonban ugrik az EP-mandátum, és vele együtt a mentelmi joga is, amely most védi a telefonlopásos eljárás kapcsán, hogy kihallgassák gyanúsítottként.
Ismert, Polt Péter legfőbb ügyész 2024 szeptemberében kezdeményezte az Európai Parlament elnökénél Magyar Péter mentelmi jognak felfüggesztését, „a lopás bűncselekménye miatt a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményeként”
Ahogy közleményében írta: a büntetőeljárás európai parlamenti képviselővel szembeni lefolytatására – így a tényállás részleteinek további tisztázására – a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését követően nyílik lehetőség.
Az is kiderült már, hogy egy indokolatlanul hosszú eljárás végén az Európai Parlament elutasította az ügyészség kérelmét, és fenntartotta a Tisza elnökének mentelmi jogát.
Ha a jövő évi választás után Magyar nem szerez parlamenti helyet, vagy szerez, de nem veszi fel a mandátumot, akkor minden marad a régiben. Azonban más a helyzet, ha beül a parlamentbe. Bár elveszti európai parlamenti jogát, ez nem jelenti automatikusan, hogy az ügyészség kihallgathatja.
Ahogy Lomnici Zoltán írta, az országgyűlési törvény szerint a mentelmi jog a képviselőt a megválasztása napjától illeti meg.
Mindez azt jelenti, hogy Magyar esetében a legfőbb ügyésznek újra kezdeményeznie kell Magyar mentelmi jogának felfüggesztését – ezúttal a magyar parlament elnökénél.
Az indítvány benyújtását követően a házelnök az ügyet a Mentelmi Bizottsághoz továbbítja, amely megvizsgálja azt és állásfoglalást alakít ki. Ezt követően az Országgyűlés – a bizottság véleménye alapján – szavazással dönt a képviselő mentelmi jogáról.
Ha az Országgyűlés felfüggeszti a mentelmi jogot, akkor a büntetőeljárás lefolytatható. A képviselőt kihallgathatják gyanúsítottként, vele szemben vádat lehet emelni, illetve alkalmazhatók kényszerintézkedések, az őrizetbe vételtől a letartóztatásig – írta Lomnici.
Itt jön azonban az újabb kérdés: kié lesz a parlamenti többség a választás eredményeképpen, és az milyen arányú lesz?
A képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséhez ugyanis a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Ha ellenzéki többséggel alakul meg az Országgyűlés, azaz a Tisza alakít kormányt, akkor Magyar Péternek feltehetően nem kell aggódnia, a többség nem fogja kiadni. Akkor sem valószínű ez a forgatókönyv, amennyiben a Tisza elveszti a választást, de ellene nem sikerül kétharmados többséget összeácsolni.
Ha azonban igen, akkor Magyar Péter – legalább is ebből a szempontból – válaszút elé kerül.
Felvállalja-e, hogy a parlament kétharmados többséggel megfosztja mentelmi jogától, büntetőeljárás alá vonják, megvádolják, majd ennek következtében bíróság elé állítják és elítélik, vagy nem ül be az Országgyűlésbe.
(mandiner)