Szerbia egyetlen olajfinomítója napokon belül leállhat, miután az Egyesült Államok nem adott engedélyt a NIS működésének folytatására – jelentette be Alekszandar Vucsics. A szerb elnök szerint az ország saját kockázatára ideiglenesen még biztosítják a fizetési tranzakciókat, de a finomító sorsa bizonytalan. Közben a NIS orosz többségi tulajdonrésze körül a Mol és mások is élénk érdeklődést mutatnak. Vucsics arról beszélt: az amerikai szankciók egész Szerbiát érintik, a lakosság hamarosan a NIS-kutak nélkül maradhat, amelyek az ottani üzemanyagpiac közel felét adják, írja az Index.
Alekszandar Vucsics, Szerbia elnöke az ország energiaellátásának stabilitásáért és biztonságáért felelős munkacsoporttal folytatott megbeszélést követően közölte: bár arra számítottak, a NIS megkapja az engedélyt a finomító működésének folytatására, az Egyesült Államok végül nem hozott kedvező döntést. „Abban állapodtunk meg, hogy Szerbia saját kockázatára a hét végéig biztosítja a NIS fizetési folyamatainak lebonyolítását” – mondta Vucsics kedden az RTS beszámolója szerint.
Korábban már részletesen beszámoltunk arról, hogy az Egyesült Államok által a NIS ellen bevezetett szankciók bizonytalan helyzetbe sodorták a vállalatot. A Mol minden korábbinál közelebb kerülhet ahhoz, hogy megszerezze a szerb olajcég, a NIS orosz kézben lévő többségi tulajdonrészét. Szombaton pedig Orbán Viktor miniszterelnök Nyíregyházán egy félmondatban megemlítette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyaltak a szerb vállalatról.
Szerbia egyetlen finomítója a nagyhatalmi játszmák kereszttüzébe került, Alekszandar Vucsics szerb elnök korábban már belengette, hogy leállhat a NIS, ha Washington nem engedélyezi a működését, miközben sem az amerikaiak, sem az oroszok nem sietnek a megoldással. Az Egyesült Államok idén január 10-én jelentette be, hogy büntetőintézkedéseket vezet be a többségi orosz tulajdonban lévő szerb vállalat ellen. Szerbia akkor 45 napot kapott arra, hogy eltávolítsa az orosz tőkét a NIS-ből – ezt azóta többször meghosszabbították –, de ez mindeddig nem történt meg.
Az amerikai szankciók végül október 9-én életbe léptek, azóta nem érkezik kőolaj a horvátországi Adria-kőolajvezetéken keresztül Szerbiába, és a külföldi bankok sem engedélyezik a pénzmozgást a NIS számláin. Ez azt jelenti egyebek között, hogy az országban az autósok nemzetközi bankkártyával nem tudnak fizetni a NIS benzinkútjain, csak készpénzzel vagy hazai kibocsátású kártyával, ám a jövő héttől várhatóan ez sem lesz lehetséges.
Orosz többség, amerikai blokád, a NIS sorsa a nagyhatalmak kezében
A belgrádi értéktőzsde nem sokkal a határidő lejárta előtt azt közölte, hogy az orosz Gazpromnyefty a részesedéséből mintegy 5 százalékot átruházott a Gazpromra. Korábban a szerb nemzeti olajtársaság 50 százaléka volt az orosz Gazpromnyeftyé, 6,15 százaléka a Gazpromé, 29,87 százaléka pedig a szerb államé, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak. A változást követően a Gazpromnyefty részesedése 44,85 százalékra csökkent, míg a Gazpromé 11,30 százalékra nőtt. Szeptember 19-én a Gazprom ezt a 11,30 százalékot átruházta leányvállalatára, az Intelligence-re.
Vucsics kedden így fogalmazott: „Arra számítottunk, hogy az amerikai kormány engedélyt ad a finomító továbbüzemeltetésére, de nem kaptunk pozitív döntést az Egyesült Államoktól. Csalódott vagyok” – mondta. A horvát Janaf nem engedélyezte olyan olaj importját, amelyet nem a finomítóba, hanem a szerb tartalékokba szántak.
Pedig Vucsics arról beszélt, garantálták volna, hogy a horvátok és az amerikaiak is küldhetnek saját megfigyelőket. „Nem akarták elhinni, hogy nem adjuk át a NIS-nek, pedig garantáltuk. És felajánlottuk, hogy saját megfigyelőik legyenek, saját ellenőrzési rendszerük, hogy ők, az amerikaiak és mindenki más láthassa: azt az olajat Szerbia kötelező és stratégiai tartalékaiban helyezzük el, és nem adjuk át a finomítónak, hogy aztán a saját kőolajtermékeikhez működési tartalékként vagy más célra felhasználják. Ezt elutasították” – mondta Vucsics.
Bár hivatalosan csak a NIS vállalat áll szankciók alatt, a szerb elnök szerint a döntés valójában egész Szerbiát sújtja. Aleksandar Vucic arra is felhívta a figyelmet, hogy egyelőre nem érkezett válasz Oroszországtól a gázszerződés meghosszabbítására. Mint mondta, amennyiben péntekig sem kapnak új információt, hétfőtől új tárgyalások kezdődnek, és más lehetőségek után néznek, a szükséges pénzt ugyanis már biztosították erre a célra.
Vucsics szerint a NIS-re vonatkozó szankciók következményei az lesz, hogy Đedović Handanović miniszter tájékoztatni fogja a vállalatot, hogy egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy az amerikaiak engedélyt adnának a vállalat további működésére.
EZ PEDIG A FINOMÍTÓ LEÁLLÁSÁHOZ VEZET. VUCSICS AZT IS KIEMLETE, HOGY ENGEDÉLYEZTÉK A FINOMÍTÓ LEÁLLÍTÁSÁT, A NIS PEDIG MAGA DÖNT MAJD ARRÓL, HOGY MIKOR ÁLLÍTJA LE A MŰKÖDÉST.
„Abban állapodtunk meg, hogy a hét végéig biztosítjuk a NIS fizetési tranzakcióinak lebonyolítását, hogy ki tudják fizetni a béreket és a beszállítókat. Ezt követően pedig napról napra hozunk döntéseket” – mondta Vucsics, hozzátette, hogy az állam most kockázatot vállal, mert a szerb jegybank is bármikor másodlagos szankciók alá kerülhet. A szerb elnök szerint a NIS-nek elegendő ideje lesz kifizetni a dolgozók bérét, rendezni minden beszállítói számlát, és felkészíteni az alkalmazottakat mindarra, ami ezután következik.
Üzemanyagbiztonság Szerbiában: logisztikai gondok
Vucsics elnök szerint mindenféle üzemanyagból – benzinből, dízelből, kerozinból – elegendő készlet áll rendelkezésre január végéig, de – mint mondta – az embereknek más benzinkutakat kell majd felkeresniük. Emlékeztetett, hogy az olajszármazékok kereskedelmének 47 százaléka a NIS kútjainál zajlik, mivel ezek a legjobb helyeken találhatók, és ez most komoly problémát fog okozni.
„Több mint 204 ezer tonna dízelünk van raktáron, és az üzemanyag-fogyasztás 82 százalékát a dízel teszi ki. Benzinből valamivel kevesebb áll rendelkezésre, de az is elegendő” – mondta Vucsics. A fűtőolajból – amelyet fűtőművekben, és erőművekben a szén fűtőértékének javítására használnak – 54,5 ezer tonna tartalék van, miközben az éves fogyasztás körülbelül 44 ezer tonna.
„Üzemanyaghiány nincs, új importcsatornákat is nyitottunk, viszont a logisztikával gondjaink vannak. A tartálykocsiknak távoli helyeken kell üzemanyagot beszerezniük, emiatt magasabbak a logisztikai költségek, és ott van a tartálykocsik számának kérdése is. Számtalan probléma van” – figyelmeztetett Vucsics. Bejelentette, hogy az energiabiztonsági csapat naponta ülésezik majd, és kétnaponta jelentést tesz.
(Index)