A Tisza Párt megszorítócsomag-tervezetéből, ami Dálnoki Áron vezetésével, Surányi György és Felcsuti Péter közreműködésével készült, egyértelműen kiderül, hogy Magyar Péterék teljesen szétvernék a jelenlegi, társadalombiztosításon, szolidaritáson alapuló nyugdíjrendszert, és a helyét szinte teljes mértékig a kötelező magánnyugdíjpénztárak és a piaci alapú magánbiztosítók vennék át – írja az Ellenpont.
Ezt nem is titkolják, hiszen a tiszások a dokumentumban így fogalmaznak:
»Az állam felelősségvállalását hosszú távon korlátozni kell, a rendszer pénzügyi stabilitását egyéni számlákra és piaci befektetésekre kell építeni.«
Vagyis – hívja fel a figyelmet a lap – visszaköszön a szokásos baloldali logika: hogy mi lesz az emberekkel, a nyugdíjasokkal, az másodlagos kérdés, csak a profit számít.
Az Ellenpont most egy fontos dátumra is felfigyelt.
A Tisza a javaslatcsomagja szerint már jövő szeptember 1-től nekiállna a nyugdíjrendszer teljes szétverésének, hiszen az innentől munkába álló személyek már csak magánnyugdíjpénztárba tehetnének befizetéseket.
Ennek a mértéke a kiszivárgott tervek szerint a bruttó bér minimum tíz százaléka, maximum 15 százaléka (ezenfelül lenne egy 2,5 százalékos „szolidaritási nyugdíjjárulék” – amiről nem derül ki, hogy kiknek és milyen ellátást biztosítana az állam), vagyis az eddigi tízszázalékos nyugdíjjárulék 12,5–17,5 százalékra nőne.
A lap hozzáteszi, különösen nyugtalanító, hogy a rendszert szinte teljesen kiszolgáltatnák a piaci alapú magánbiztosítók profitéhségének. A Tisza programjából egyértelműen kiderül, hogy a mostani társadalmi felelősségvállaláson alapuló nyugdíj- és tb-rendszert teljesen szétvernék, és egy jövedelmező üzletágat építenének belőle.
Volt már kötelező magánnyugdíj Magyarországon 1998 és 2011 között, a tervezetet a Bokros Lajos vezette pénzügyminisztérium dolgozta ki, a törvény elfogadásakor már Medgyessy Péter volt a pénzügyminiszter. 1998-tól kezdődően ennek értelmében a munkavállalók nyugdíjjárulékának hat százaléka – később már nyolc százaléka – magánpénztárba, 18 százaléka az állami pillérbe ment tovább. Az óriási elvonások ellenére a vagyongyarapodás elmaradt a vártaktól, de 2009-re már 354,1 milliárd forintos éves hiányt okozott az államkasszában, ami már a GDP 1,4 százaléka volt.
A tiszások – éppúgy, mint baloldali elődeik – azért erőltetik a magánnyugdíjat, mert kiváló üzleti lehetőséget biztosíthat a holdudvarnak.
A Tisza javaslatai ráadásul éppen egybevágnak az Európai Bizottság néhány héttel ezelőtt nyilvánosságra került terveivel, amely javaslat lényege ugyanaz, vagyis hogy a munkavállalók jövedelmének egy részt levonnák, és egy magánnyugdíjpénztári „zsebbe” gyűjtenék azt.
A magánpénztári üzletre szemet vetett Brüsszel is, egészen pontosan arra a pénzre, amit így az állam megspórol. Ez pedig mehetne Ukrajnába.
A Tiszához közeli tanácsadók hónapok óta sorolják a megszorítási javaslataikat. Simonovits András tíz–húsz százalékos nyugdíjadó bevezetéséről értekezett, Petschnig Mária Zita a 13. havi nyugdíj megvágását helyezte kilátásba, Surányi György szerint nincs semmilyen alapja a 13. havi nyugdíjnak, Simonovits András pedig a Nők40 kedvezményes nyugdíjat kritizálta, elmebetegségnek nevezve, amit azonnal meg kellene szüntetni.
Az Index egy héttel ezelőtt hozta nyilvánosságra a Tisza Párt megszorítócsomagját. A több száz oldalas gazdasági tervezet radikálisabb átalakítást vázol fel a magyar közteherviselésben, mint bárki az elmúlt évtizedben. A Magyarország 2027–2035 gazdasági konvergenciaprogram címet viselő szakpolitikai tanulmánygyűjtemény azóta óriási visszhangot váltott ki, noha a Tisza Párt szerint nem létezik.
- A dokumentum a jelenlegi közteherviselési rendszer teljes átírását javasolja: jelentős adó- és járulékemelésekkel teremtene elő évente 1300 milliárd forint többletbevételt.
- A progresszív szja-kulcsok bevezetése, a családi kedvezmények megvágása és a vagyonadó bevezetése széles társadalmi rétegek nettó jövedelmét csökkentené.
- A vagyonokra, a tőkejövedelmekre, a vállalkozásokra és a fogyasztási cikkekre kivetett új terhek egy új adófilozófia alapjait jelölik ki, miközben a tb-rendszert is privatizálnák.
- A program egészében olyan gazdaságpolitikai modellt rajzol fel, amely a szociális szempontokat a versenyképesség elé helyezi, jelentős kockázatokat vállalva a magyar gazdaság fenntarthatósága szempontjából.
Hidvéghi Balázs szerint amióta nyilvánosságra került a Tisza Párt megszorítócsomagja, folyamatosan nő azok száma, akik részt vesznek a nemzeti konzultációban, és tiltakoznak a baloldal adóemelési tervei ellen.
Már több mint másfél millióan töltötték ki a nemzeti konzultációs kérdőívet, és már csak néhány nap maradt a kitöltésre
– figyelmeztetett a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.
(MNO)