Az Egyesült Államok azt szeretné, ha Európa 2027-re átvenné a NATO hagyományos védelmi képességeinek többségét, a hírszerzéstől a rakétákig – mondták el a heti washingtoni egyeztetéseken a Pentagon illetékesei a Reuters beszámolója szerint. A határidőt több európai tisztviselő is irreálisnak tartotta. Az üzenetet – amelyet öt, a megbeszélést ismerő forrás, köztük egy amerikai tisztviselő idézett fel – a Pentagon NATO-politikáért felelős munkatársai közölték európai delegációkkal a washingtoni találkozón.
A források tájékoztatása szerint az amerikai tisztviselők közölték európai partnereikkel: ha Európa nem teljesíti a 2027-es határidőt, az Egyesült Államok megszüntetheti részvételét egyes NATO-védelmi koordinációs mechanizmusokban.
Egy amerikai tisztviselő szerint a Capitoliumban is vannak, akik ismerik a Pentagon üzenetét az európaiak felé, és aggasztónak tartják azt. A terhek áthelyezése az Egyesült Államokról a NATO európai tagjaira alapvetően változtatná meg azt, ahogyan az USA – a háború utáni szövetség egyik alapító tagja – együttműködik a legfontosabb katonai partnereivel.
A Pentagon-tisztviselők kitértek arra a megbeszélésen, hogy Washington nem elégedett a haladással, amit Európa Oroszország 2022-es ukrajnai támadása óta a védelmi képességek erősítésében elért.
A hagyományos védelmi képességek a nem nukleáris eszközöket jelentik a katonáktól a fegyverekig. A tisztviselők nem fejtették ki, hogy az Egyesült Államok miként mérné Európa előrehaladását a terhek átvételében. Az sem világos, hogy a 2027-es határidő a Trump-kormányzat álláspontját tükrözi-e, vagy csupán egyes Pentagon-tisztviselők álláspontját, Washingtonban nézetkülönbségek vannak arról, milyen katonai szerepet kellene az Egyesült Államoknak Európában betöltenie.
Több európai tisztviselő közölte, hogy a 2027-es határidő semmilyen mérce szerint nem reális, ugyanis Európának az amerikai képességek kiváltásához nem csupán pénzre és politikai akaratra, hanem időre is szüksége van.
A NATO-szövetségesek többek között olyan kihívásokkal is szembesülnek, mint a katonai felszerelésekre vonatkozó megrendelések teljesítési elmaradásai. Bár az amerikai tisztviselők biztatták Európát, hogy vásároljon több Egyesült Államokban gyártott hadianyagot, de egyes fontosnak tartott amerikai fegyverek és védelmi rendszerek kiszállítása évekig tartana, ha azonnal megrendelnék őket.
Az Egyesült Államok a NATO-védelemhez olyan képességekkel is hozzájárul, amelyek egyszerű beszerzéssel nem pótolhatók, így különleges hírszerzési, megfigyelési és felderítési eszközökkel, amik döntő szerepet játszottak Ukrajna háborús erőfeszítéseiben.
A NATO egyik, a szövetség nevében nyilatkozó tisztviselője elmondta, hogy az európai szövetségesek nagyobb felelősséget kezdtek vállalni a kontinens biztonságában, de a 2027-es határidőt nem kommentálta. Úgy látja, hogy „a szövetségesek felismerték, hogy többet kell beruházniuk a védelembe, és át kell helyezniük a hagyományos védelem terhét az Egyesült Államokról Európára”.
Az EU azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra legyen képes védelmének biztosítására, pótolva a hiányosságokat a légvédelem, a drónok, a kibervédelem, a lőszerkészletek és más területek tekintetében.
Tisztviselők és elemzők szerint még ez a határidő is rendkívül ambiciózus.
A Trump-adminisztráció korábban következetesen azt hangoztatta, hogy az európai szövetségeseknek többet kell hozzájárulniuk a NATO működéséhez, ugyanakkor nem világos, hogy Donald Trump amerikai elnök hogyan viszonyul a szövetséghez. A 2024-es kampányban gyakran bírálta az európai szövetségeseket, és kijelentette, hogy arra bátorítaná Vlagyimir Putyin orosz elnököt, támadja meg azon NATO-tagokat, amelyek nem teljesítik kötelezettségüket a védelemre fordított források tekintetében. A NATO-vezetők júniusi éves csúcsán ennek ellenére Trump dicsérte az európai vezetőket, amiért támogatták az USA tervét, hogy a tagok a GDP öt százalékára emeljék védelmi kiadásai céljaikat.
A NATO-külügyminiszterek heti találkozóján Christopher Landau amerikai helyettes külügyminiszter azt mondta, „nyilvánvaló”, hogy a NATO-szövetségeseknek kell felelősséget vállalniuk Európa védelméért.
Európának elsődlegesen saját biztonságáért kell felelősséget vállalnia. Az egymást követő amerikai kormányok egész életemben valamilyen formában ezt mondták – elég csak megkeresni az 1969-es „Nixon-doktrínát” –, de a mi kormányunk ezt komolyan is gondolja
– fogalmazott Christopher Landau.
A NATO főparancsnoka szerint nincs veszélyben a kontinens védelme, ha kevesebb amerikai katona állomásozik itt. Alexus Grynkewich tábornok optimizmusa éles ellentétben áll az európai aggodalmakkal azzal kapcsolatban, hogy Trump csapatokat von ki, Marco Rubio külügyminiszter kihagyta a NATO-találkozót, és Washington nyomást gyakorol, hogy Németország vegye át a főparancsnokságot.
(index)
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.