A rheinland-pfalzi Nieder-Olm önkormányzata egy olyan, „fokozott alkotmányhűségi nyilatkozaton” alapuló előírást vezetett be a márciusi polgármester-választásra, amelynek értelmében csak azok a jelöltek indulhatnak, akik írásban nyilatkoznak arról, hogy az elmúlt öt évben nem voltak tagjai olyan szervezetnek, amely ellentétes a „szabad demokratikus renddel”.
A nyilatkozat alapját a tartományi belügyminisztérium által összeállított lista adja, amely az Alternatíva Németországnak (AfD) pártot is „szélsőséges szervezetként” tartja nyilván, olyan terrorista csoportokkal együtt, mint az Al-Káida és a Hamász.
A március 22-ei választáson AfD-s jelöltként indulni kívánó Roberto Kiefer úgy fogalmazott:
„Ez már közel áll a párt betiltásához.”
Szerinte a lépés egyértelműen arra irányul, hogy kizárják az AfD-t a politikai versenyből. Bejelentette: ennek ellenére beadja indulási kérelmét a járási hivatalhoz, és az AfD országos politikusait is értesítette a példátlan helyzetről.
A jelölteknek egyébként a következő nyilatkozatot kell aláírniuk:
Továbbá az elmúlt öt évben nem voltam és most sem vagyok tagja olyan szervezetnek, amely a szabad demokratikus alaprend ellen irányul, különösen nem egyetlen olyan szélsőséges szervezetnek sem, amely (...) szerepel a szélsőséges szervezetek listáján.”
A tartományi belügyminisztérium ráadásul nem tagadja: a lista arra is szolgál, hogy AfD-tagokat kizárják a választási jelöltségből.
Nem világos, hogy a tartomány más települései is alkalmazzák-e majd ugyanezt a gyakorlatot, de az sem kizárt, hogy akár országos szinten is hasonló módszerrel próbálják majd ellehetetleníteni a pártot. Az AfD-t egyébként legutóbb a bankszektor részéről érte hasonló, a konvencionális politikai módszereken túlmutató támadás.
Rheinland-Pfalzban sem ez az első eset, hogy keresztbe próbálnak tenni a szervezetnek: Ludwigshafen polgármestere idén nyáron szintén elérte, hogy az AfD-s Joachim Pault kizárják a választásról – sőt, a hatósági iratok szerint aktívan „terhelő információkat” is kért a jelölt ellen a titkosszolgálattól. Ugyanebben a tartományban a párt tagjait a közszolgálatból is kitiltották.
A történtek Németországban újabb vitát indítottak az AfD jogi kezeléséről:
- ellenfeleik szerint a párt szélsőséges szervezetté vált,
- míg a támogatói politikai üldöztetést emlegetnek.
Eközben a NiUS által közölt friss Ipsos-felmérés szerint
az AfD 26 százalékos támogatottsággal stabilan az első helyen áll a német pártok népszerűségi versenyében.
A CDU/CSU 23 százalékra csúszott vissza, az SPD 15 százalékon stagnál, a Zöldek 13 százalékra erősödtek. A Die Linke 10 százalékot kapna, az FDP és a BSW egyaránt 4–4 százalékon áll.
(mandiner)
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.