Júliusban Sebestyén József halála sokakat megrázott, és rámutatott az ukrajnai kényszersorozás brutális valóságára. Öt hónappal a tragédia után nővére, Sebestyén Márta, elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy részletesen meséljen a történtekről – számolt be róla a Mandiner.
Amikor kirobbant a háború, akkor mint mindenki más is akkoriban, mint magyar nemzetiségű kész lett volna megvédeni Kárpátalját és főleg Beregszászt. De teltek a hetek, hónapok, és a háború kizárólag az ukránokról szólt és nem törődtek a kisebbségekkel, sőt tovább csorbították az anyanyelvhasználat jogát – mondta Márta.
Elmondta, hogy testvére soha nem teljesített sorkatonai szolgálatot, nyilvántartásba sem vették, mert korábban autóbalesete volt, és ezért nem hívták be. Fegyverhasználati tapasztalata sem volt. Amikor erőszakkal elhurcolták, és a kórházban feküdt, a halála napján az orvos elmondta, hogy a katonai hatóságok szerint őt egyszerű polgárként vitték el, nem dezertőrként, és a mai napig nem szerepel a katonai nyilvántartásban.
A magyar kormány a bajban nem hagyott minket egyedül és ez nagyon sokat jelent nekünk. Az ukrán kormánytól és az ottani adminisztrációtól még részvétnyilvánítást sem kaptunk. Sőt, itt Magyarországon az ukrán konzulátustól sem. Pedig egy gesztus is sokat jelentene
– sérelmezte József nővére.
Sebestyén József tragikus sorsa rávilágít a kárpátaljai magyar közösséget sújtó brutalitásra: a családapa életét az ukrán kényszersorozás követelte.
Nővére, Sebestyén Márta a DPK háborúellenes gyűlésén emlékezett rá, személyes történetével megrendítve a hallgatóságot.
(MNO)
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.