A tábornok szerint Németországban nem szabad félvállról venni a vállalatok és a civil infrastruktúra elleni hibrid fenyegetéseket. Mint mondta, egyre több felderítési és szabotázskísérletet észlelnek, amelyek egyre gyakrabban irányulnak kikötőkre, repülőterekre, vasútvonalakra, energiaellátó létesítményekre és vegyi üzemekre.
„Szinte már természetesnek vesszük mindezt, pedig éppen ez ellen kell védekeznünk”
– figyelmeztetett Bodemann, akinek feladatai közé tartozik Németország műveleti tervének koordinálása, amely meghatározza a polgári és katonai szervek együttműködését rendkívüli helyzetekben, ezért rendszeresen egyeztet gazdasági szereplőkkel is.
„A vállalatoknak meg kell érteniük, hogy ők is célpontok”
Egy konfliktusban a kritikus infrastruktúrák központi támadási felületek, amelyek segítségével meg lehet zavarni a katonai műveleteket és csapatmozgásokat, valamint bizonytalanságot lehet kelteni a lakosság körében – emelte ki. Rámutatott: a kritikus infrastruktúra elemei egy konfliktus során elsődleges támadási célpontot jelentenek, mivel ezek megbénításával zavar keletkezhet a katonai műveletekben és a csapatok mozgatásában, továbbá bizonytalanságot lehet kelteni a lakosság körében. Mint fogalmazott: „Némi hozzáértéssel a szabotőrök nagyon könnyen látják, melyik transzformátorállomást kell célba venniük ahhoz, hogy a lehető legnagyobb kárt okozzák”.
Hibrid szakasz
Bodemann szerint a biztonsági helyzet romlik, miközben az orosz–ukrán háború alakulása is hatással van Németországról alkotott stratégiai képre. Úgy látja: egy lehetséges fegyverszünet lehetőséget adna Oroszországnak arra, hogy erőket vonjon ki Ukrajnából, és gyorsabban növelje a NATO-val szembeni katonai képességeit. Ugyanakkor egy fegyverszünet felügyelete újabb erőket kötne le.
Álláspontja szerint Németország fenyegetettsége továbbra is jelentős. Mint fogalmazott:
„Jogilag ugyan nem vagyunk háborúban, de már nem is békében. Egy hibrid szakaszban vagyunk – amelyet dezinformáció, kibertámadások, kémkedés és szabotázs jellemez”.
A lakosságot is fel akarják készíteni
Bodemann szerint ugyan a gazdasági szereplők tisztában van a fenyegetésekkel, a lakosság még nem eléggé tudatos.
A vezérezredes arra is felhívta a figyelmet, hogy a fenyegetésekről nyíltan kell beszélni, de úgy, hogy közben ne keltsenek pánikot. A német lakosság érzékeli, hogy egyre gyakoribbak az áramszünetek, szélsőséges időjárási események és hibrid támadások. A polgári védelem ezért frissítette ajánlásait, és több északi ország – például Svédország és Norvégia – már régóta aktívan tájékoztatja állampolgárait a válsághelyzeti felkészülésről.
Részletezte, hogy a titkos „Operationsplan Deutschland” célja a civil-katonai együttműködés szabályozása háborús vagy feszültségi helyzetben, biztosítva, hogy Németország ellátási csomópontként működjön a NATO-erők számára. Bodemann szerint azonban Oroszország mindent meg fog tenni ennek akadályozására, ezért a fő terv mellett alternatív és vészhelyzeti forgatókönyveket is kidolgoznak.
„A cél a lehető legnagyobb rugalmasság. Ha az eredetileg tervezett útvonalakon egy hidat vagy alagutat támadás ér vagy szabotálnak, a konvojokat alternatív útvonalakra kell terelni. Ehhez civil támogatásra is szükségünk van, mivel nem tudunk elegendő katonai logisztikát készenlétben tartani”
– ismerte el, majd hozzátette: „Fizetünk azért, hogy bizonyos kapacitásokat készenlétben tartsanak. Ez költséges, de szükséges: a reziliencia azt is jelenti, hogy olyan képességeket tartunk fenn, amelyeket remélhetőleg soha nem kell igénybe venni. Ez az elrettentéshez tartozik a potenciális agresszorokkal szemben” .
Ugyanakkor elismerte: egyre kevesebb forrás jut a katasztrófaelhárítási feladatokra, és igyekeznek csökkenteni az ilyen jellegű katonai segítségnyújtást.
(Hirado.hu)