Több ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország ellen

Idén augusztusban lépett hatályba az európai médiaszabadságról szóló rendelet (European Media Freedom Act, EMFA). Ennek alapján az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. 

A bizottság megállapításai szerint Magyarország több ponton nem felel meg a rendeletben szereplő előírásoknak, amelyek a médiaszereplők gazdasági tevékenységének és szerkesztői függetlenségének védelmét, valamint az újságírói források és a bizalmas kommunikáció megfelelő biztosítását célozzák. 

A bizottság szerint a magyar szabályozás a közszolgálati média, a médiatulajdonlás átláthatósága, a médiapiaci koncentrációk vizsgálata és az állami hirdetések elosztása terén sem felel meg bizonyos uniós követelményeknek. A bizottság azt is kifogásolja, hogy Magyarország egyes előírások tekintetében nem teljesíti az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (AVMSD) követelményeit, különösen a nemzeti médiaszabályozó hatóságok működésére vonatkozóan. Emiatt felszólító levelet küldtek a magyar kormánynak, amire két hónap van válaszolni. Amennyiben a válasz nem kielégítő, az eljárás továbbvihető, és az ügy az Európai Bíróság elé kerülhet.

Külön eljárás indult a hiteles fordításokra vonatkozó kizárólagosság miatt is. A bizottság álláspontja szerint a magyar szabályozás, amely az OFFI Zrt.-nek biztosítja a hivatalos célra készült hiteles fordítások elkészítésének jogát, indokolatlan korlátozást jelenthet a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága szempontjából, valamint összeütközésben állhat az uniós alapszerződések és a szolgáltatási irányelv egyes rendelkezéseivel. A bizottság szintén kifogásolta, hogy a hiteles fordításokra vonatkozó közbeszerzési szerződések mentesülnek az uniós közbeszerzési szabályok alól. Erre az ügyre is két hónapos válaszadási határidő vonatkozik.

Két további eljárás az élelmiszer- és drogériai termékek értékesítésére bevezetett árréskorlátozásokkal foglalkozik. A bizottság szerint a beszerzési és eladási ár közötti különbözet meghatározása egyes esetekben olyan alacsony, hogy a kereskedők számára nem biztosítja a működési költségek fedezését. Álláspontjuk szerint a magyar szabályozás figyelmen kívül hagyhatja, hogy a vállalkozásoknak további költségeik is vannak – például személyzet, ingatlanfenntartás és adók –, ezért az intézkedések egyes piaci szereplők gazdasági működését is befolyásolhatják. 

Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy tartsa be az EU-n belüli befektetők és tagállamok közötti választottbírósági eljárásokra vonatkozó uniós szabályokat. A jogsértés központjában a Mol ügyletei állnak. Az uniós végrehajtó testület szerint különösen aggályos, hogy a magyar kormány ettől a jogsértő lépéstől nem tiltotta el a Molt, noha közvetett irányítása van a társaságban. A mostani eljárás így nem csupán konkrét ügyekről szól, hanem Magyarország általános uniós jogértelmezéséről is.

Egyfelől a Mol egy EU-n kívüli ország bíróságán kérte egy olyan választottbírósági ítélet elismerését és végrehajtását, amelyet az Energia Charta Egyezmény 26. cikke alapján nyert – vagyis egy uniós tagállamok közötti vállalat-állam ügyben született ítéletről van szó. Másrészről a Mol egyik leányvállalata újabb, uniós tagállam elleni választottbírósági eljárást indított, ismét az Energia Charta Egyezmény 26. cikkére hivatkozva.

(index)