- 2025 elején a BlackRock bejelentette, hogy kiszáll az ukrajnai újjáépítési tervekből, és befejezi a befektető-keresést az ukrán alapjába.
- Larry Fink, a BlackRock vezére most visszaült a tárgyalóasztalhoz, és újra Zelenszkij elnökkel egyeztetett az amerikai tárgyalódelegáció tagjaként.
- A Berliner-Zeitung értékelése szerint ez a lépés arra utal, hogy az Egyesült Államok kiszorítja az európaiakat a rendezésből.
Nincs Merz, nincs Macron, nincs Tusk: most a BlackRock veszi át az ukrajnai tárgyalásokat? - teszi fel a kérdést a Berliner-Zeitung. A pénzügyi óriás váratlanul visszatér az ukrajnai tárgyalóasztalhoz, és kiszorítja az európai kormányfőket.
Az amerikai terv a berlini lap szerint egyértelművé teszi: Európának kívül kell maradnia. Pont most, a háború egyik legkényesebb szakaszában, egy fekete szikla ül az ukrajnai tárgyalások középpontjába. Ez a szikla sokkal hatalmasabb, mint az egyes európai kormányfők, és valójában ki akart szállni korábban az ukrajnai ügyekből.
Azonban az utolsó tárgyalási fordulóban, amelyen Volodimir Zelenszkij elnök, Trump veje, Jared Kushner és az amerikai pénzügyminiszter Scott Bessent is jelen volt, váratlanul világossá vált: a pénzügyi óriás BlackRock visszatért a játékba.
Az év elején, röviddel Donald Trump beiktatása után, a milliárd dolláros amerikai befektetési társaság bejelentette, hogy felhagyott a befektetők keresésével egy újjáépítési alaphoz. Ez eleinte súlyos csapást jelentett az amerikai külkereskedelmi politikának. De most Larry Fink, a pénzügyi óriáscég vezetője újra az asztalhoz ült. És nem csereberélhető megfigyelőként, hanem központi szereplőként, aki konkrétan részt vesz a jövőbeli ukrán béke gazdasági alapjainak kialakításában.
Ukrán békefolyamat: „Európa önmagával tárgyal”
Zelenszkij maga hozta nyilvánosságra ezt az eseményt, amikor a legutóbbi tárgyalási forduló után kijelentette, hogy Fink csatlakozott az amerikai tárgyalófelekhez. „Csapatommal együtt eredményes megbeszélést folytattunk az amerikai féllel” – írta Zelenszkij az X-en, megjelölve Bessent, Kushnert és éppen Larry Finket.
Ezzel egyértelművé vált: a BlackRock nem véletlenül tért vissza az asztalhoz, hanem egy új amerikai Ukrajna-stratégia részeként. A lengyel politológus, Daniel Szeligowski így kommentálta az esetet: „Első kísérletük, hogy Ukrajnában szerepet vállaljanak, kudarcot vallott, de most a tárgyalások konkrétabb formát öltenek. Eközben Európa önmagával tárgyal az orosz vagyonról.”
A BlackRock ukrajnai kérdésekben való visszatérése mögött nyilvánvalóan egy bizalmas washingtoni dokumentum áll. A Wall Street Journal szerint a dokumentum részletes terveket tartalmaz arról, hogy az USA hogyan kívánja gazdasági szempontból strukturálni Ukrajna újjáépítését.
E tervek szerint a befagyasztott 183 milliárd euró értékű orosz vagyon nem elsősorban az ukrán gazdaság javát szolgálná, hanem nagy, elsősorban amerikai vezetésű projektek finanszírozására használnák fel.
Ezek közé tartozik például hatalmas adatközpontok építése, amelyeket az Oroszország által ellenőrzött zaporozsijei atomerőműből származó energiával működtetnének.
Az Egyesült Államokban uralkodó fáradhatatlan „business first” mentalitás valószínűleg többet vált ki szimpla megdöbbenésnél a berlini, párizsi és varsói politikai vezetőkben. Európa a pénzeszközöket helyi ukrán iparágakra, infrastruktúrára és európai fegyverkezési projektekre akarta fordítani. Washington azonban más utat követ.
Az amerikai irányítású megafoundok, amelyeket a Wall Street legjobb szakemberei és magántőke-befektetési szakértők kezelnek, növelni fogják az Ukrajna számára rendelkezésre álló pénzeszközöket. Egy névtelen amerikai tisztviselő a WSJ-nek nyíltan fogalmazott: amerikai irányítás alatt az alap 800 milliárd dollárra nőhet. Európa megközelítése ezzel szemben hatástalan.
„Mi úgy véljük, hogy mi igazán értjük a pénzügyi növekedést” – mondta egy amerikai tisztviselő. Ez egyértelmű üzenet az európaiaknak: inkább hagyják ezt ránk. Azzal, hogy ez hatalmas érdekellentétet fog okozni, alig foglalkozik valaki. Egy magánvagyonkezelő segít megtervezni egy háború sújtotta ország újjáépítését, amelybe ő maga is be fog fektetni.
Merz 2016 és 2020 között a felügyelőbizottság elnöke volt
Friedrich Merz (CDU) szövetségi kancellár számára, aki az EU-n belül a leginkább elkötelezett a befagyasztott vagyonok felszabadítása mellett, és ezért rövid időre Belgiumba is elutazott, hogy megnyerje a belga kormányfő támogatását, ez különösen kényes kérdés.
Nem csak azért, mert az amerikai oldal nyíltan megsérti terveit, hanem főleg azért,
mert éppen a kancellár volt korábban a BlackRock Deutschland felügyelőbizottságának elnöke.
Zelenszkij, aki a korrupciós botrány és az új választásokra való felkészülés bejelentése miatt nyomás alatt áll, eközben diplomáciai magatartást tanúsít. Sok ötlet „megfelelő megközelítéssel” működhetne, mondta. A sorok között olvasható üzenet: Kijev pontosan tudja, hogy az ország hatalmas pénzügyi függőségbe kerül. Tehát a világ leghatalmasabb vagyonkezelője központi szereplővé válik az ukrajnai háborúban? Merz kancellár jelenleg csak álmodozhat egy ilyen pozícióról, vagy éppen nosztalgiázhat miatta.