Két nappal az után, hogy Donald Trump amerikai elnök megbízottjával tárgyalt, Aljakszandr Lukasenka belorusz vezető szombaton elrendelte 123 politikai fogoly szabadlábra helyezését. Köztük van a Nobel-békedíjas Alesz Bjaljacki emberi jogi aktivista és Marija Kalesznyikava ellenzéki vezető is. Cserébe az Egyesült Államok feloldotta a belorusz káliumsóra kirótt szankciókat: az anyag a műtrágyák fontos összetevője és Belarusz egyik legfontosabb exportcikke.
Aljakszandr Lukasenka belorusz vezető elrendelte szombaton 123 politikai fogoly – közöttük Alesz Bjaljacki Nobel-békedíjas aktivista és Marija Kalesznyikava belorusz ellenzéki vezető – szabadlábra helyezését – írja az MTI az Egyesült Államok közleményére hivatkozva. Erre két nappal az után került sor, hogy Lukasenka Donald Trump amerikai elnök megbízottjával tárgyalt.
Cserébe az Egyesült Államok feloldotta a belorusz káliumsóra kirótt szankciókat. A káliumsó a műtrágyák fontos összetevője, az egykori szovjet köztársaság a vegyület egyik legnagyobb termelője a világon.
Bjaljacki, aki 2022-ben megosztva kapta a Nobel-békedíjat, emberi jogi aktivista, és négy éven át küzdött a politikai foglyok elengedéséért, míg végül őt is rács mögé zárták. 2021 júliusa óta ült börtönben. Marija Kalesznyikava az Aljakszandr Lukasenka elleni 2020. évi tömegtüntetések egyik vezetője volt. Továbbá szabadlábra került Viktar Babarika is, aki 2020-ban indulni akart az elnök ellenében a választáson.
Amerikai tisztségviselők úgy tájékoztatták a Reuterst, hogy a Lukasenkával való alkudozás része azoknak az erőfeszítéseknek, amelyekkel le akarják őt választani Vlagyimir Putyin orosz elnökről, legalábbis bizonyos mértékig. A belorusz ellenzék ezt az erőfeszítést meglehetős szkepticizmussal fogadja.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió súlyos szankciókat vezetett be Belarusz ellen, miután Minszk erőszakkal elnyomta a 2020. évi, erősen vitatott tisztaságú elnökválasztás elleni ellenzéki tüntetéseket. Lukasenka szinte minden ellenzőjét börtönbe zárták, akinek nem sikerült külföldre menekülnie.
A szankciók szigorodtak, miután Belarusz hozzájárult ahhoz, hogy Moszkva belorusz területről is indítsa 2022 februárjában az Ukrajna elleni szárazföldi támadást.