Hűség napja: Sopron történelmi döntése, amely megváltoztatta Magyarország sorsát

A hűség napja minden évben december 14-én emlékeztet bennünket arra az egyedülálló történelmi pillanatra, amikor egy város – Sopron – és környékének lakói népszavazással döntöttek sorsukról. A magyar történelemben ritka alkalom, hogy egy közösség ilyen közvetlen formában, nemzetközi figyelem mellett választhatott, mely ország részeként kíván élni. 

December 14-e tehát nemcsak ünnep, hanem a nemzeti összetartozás, a kitartás és a polgári bátorság jelképe is – ezért vált 2001-ben hivatalosan is a Hűség napjává. 

Az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés (1920. június 4.) radikálisan átrajzolta Magyarország térképét. A döntés értelmében: Sopron és környéke Ausztriához került volna, és a térség a későbbi Burgenland részévé vált volna.

A térség magyar lakossága azonban nem akarta elfogadni a határváltoztatást. A trianoni döntés nyomán tiltakozások, felkelések és diplomáciai egyeztetések sora indult el. A helyzet annyira feszült volt, hogy a nagyhatalmak végül rendkívüli megoldást választottak:

népszavazás döntse el, hova tartozzanak a terület lakói. 

Az 1921. december 14–16-ra kitűzött szavazást komoly nemzetközi és helyi viták kísérték. 

Érdemes kiemelni néhány fontos körülményt:

• Johann Schober, osztrák politikus és kancellár, határozottan ellenezte a népszavazást.
• December 13-án – egy nappal a szavazás előtt – még arra kérte az olasz külügyminisztert, hogy akadályozza meg a referendumot.
• A magyar kormány ezzel szemben minden további halasztás ellen tiltakozott, hangsúlyozva, hogy a népszavazásnak már 13-án le kellett volna lezajlania.

A zavaros diplomáciai helyzetet a korabeli beszámolók így jellemezték: a szerencsétlen tábornokok ilyen körülmények között nem nagyon tudták, melyik lábukra álljanak.

Végül csak december 13-án késő délután érkezett meg az antant tábornokaihoz a döntés, amely szabad kezet biztosított számukra a dátum megtartására vagy elhalasztására. Mivel a szavazás technikailag már elő volt készítve, nem lehetett tovább húzni az időt. 

A voksolás 1921. december 14-én reggel megkezdődött, és a magyar történelem egyik legpéldátlanabb eseményévé vált.

Miért volt fontos ez a referendum? A lakosság saját maga dönthetett sorsáról.

Nemzetközi felügyelet alatt zajlott, így a világ figyelte a fejleményeket. A propaganda mindkét oldalon intenzív volt, de a magyarok legnagyobb előnye mégis az volt, hogy a nép tudta: a maradás lehetősége adott, és elég csupán egy cetlit bedobni az urnába – míg az Ausztriához kerülés következményei kiszámíthatatlanok voltak. 

A választásra jogosult lakosság több mint 65%-a a Magyarországhoz való tartozásra szavazott. Sopron ezzel elnyerte a „Civitas Fidelissima” – A leghűségesebb város megtisztelő címet. 

A történelmi döntésre való emlékezés 2001-ben kapott hivatalos formát: A magyar kormány rendeletben nyilvánította december 14-ét a Hűség napjának.

Az ünnep célja:

• Megőrizni a soproniak példamutató helytállásának emlékét.
• Ráirányítani a figyelmet a nemzeti összetartozás értékére.
• Kifejezni hálánkat azoknak, akik kiálltak a magyar haza mellett a történelem viharos időszakában. 

Sopron városa minden évben színvonalas megemlékezést tart: koszorúzás a Hűségkapunál, ünnepi beszédek, történelmi kiállítások, közösségi programok és iskolai megemlékezések.

A város ezzel nemcsak a múltat idézi fel, hanem erősíti kötődését ahhoz az értékhez, amelyet 1921-ben oly bátran vállalt: a hűséghez. 

A 21. században, amikor a világ gyorsan változik, különösen értékesek azok a történetek, amelyek az elszántságot, a közösség erejét és az identitáshoz való ragaszkodást mutatják.

A soproni népszavazás példája azt üzeni: egy város is képes megváltoztatni a történelem menetét, ha lakói összefognak és kiállnak hazájuk mellett.