Finn lapnak adott interjút Alar Karis, észt államfő, szóba került hazánk, illetve Orbán Viktor is.
Részlet az interjúból:
Oroszországnak sok agresszív és háborús vezetője volt. Gondolja, hogy ez meg fog változni? - szólt a kérdés.
– Őszintén szólva a válasz valószínűleg nem. Lehetnek békésebb időszakok – öt, tíz vagy akár száz évig is eltarthatnak –, de előbb-utóbb ugyanaz a jelenség visszatér – közölte Karis.
Úgy véli, hogy Oroszországban a vezetés a jövőben elkerülhetetlenül meg fog változni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Vlagyimir Putyin elnök után egy békésebb vezető következik. Putyin után akár egy másik Putyin is jöhet.
– Putyin is rendkívül demokratikusnak tűnt kezdetben, ahogyan Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor is. Nem szeretnék összehasonlításokat tenni, de természetesen Adolf Hitlert is demokratikusan választották meg a pozíciójába.
– Aztán láttuk, mi történt. Az autokrácia átveszi a hatalmat. Éppen ezért most ismét nyitva kell tartanunk a szemünket ebből a szempontból is, és el kell gondolkodnunk azon, miként védhetjük meg a demokráciát ezekben a nehéz időkben – tette hozzá Karis.
…
Karis szerint “nehéz megegyezni Putyinnal”, különösen egy okból.
– Putyin tisztában van azzal, hogy megnyeri a háborút. Nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra – mondja Karis, pontosítva, hogy például az Oroszországtól történő energiavásárlásokra gondol.
Többek között Magyarországra utal, amelynek miniszterelnöke, Orbán Viktor éppen most látogatott Moszkvába, hogy „biztosítsa” azt, hogy az országnak a jövőben is elegendő olcsó energiája legyen. Karis szerint egyes energiamegállapodások Magyarország és Oroszország között akár a 2040-es évekig is kiterjedhetnek.
Magyarországnak meg kellene szabadulnia tőlük.
- mondta.
Talán segítenünk kellene kifizetni a szerződéses büntetéseket
– javasolta Karis.
Az elnök szerint egyértelmű, hogy a nyugati országok nem ismerhetik el az Oroszországhoz csatolt területeket Oroszország részeként. Ez az elv különösen fontos Észtország számára, még a történelem fényében is.
– Ez történt a balti országokban is. A világ nagy része nem ismert el minket a Szovjetunió részének – mondja Karis.
…
Véget ér Oroszország agressziója Ukrajna ellen, vagy az orosz hadigépezet figyelme még szorosabban Észak-Európa felé fordul? - tette fel a kérdést a lap munkatársa.
– Mindenképpen készen kell állnunk. A berlini fal leomlása után azt hittük, hogy minden háborúnak vége – válaszolta Karis.
Az észt államfő szerint „a történelem azt mutatja, hogy Oroszország mindig megpróbálja átvenni az irányítást a szomszédai felett”.
– Egy imperialista ország génjeiben van. A gazdaság nem működik, Afganisztán kudarcot vallott. Az egyetlen narratíva, amire támaszkodnak, a második világháborúban aratott győzelem. Ezért él tovább a nosztalgia
- mondja Karis.
Szakértők szerint Oroszország jelentősen növeli fegyveres erőinek méretét. Az ország azt is tervezi, hogy növeli katonai jelenlétét a kalinyingrádi és a leningrádi területeken. Egyes becslések szerint Oroszország már a 2030-as évek előtt készen állna egy újabb háborúra. Az emberek azt mondják, hogy 2030-ra, egyesek szerint 2035-re, mások szerint 2040-re.
Kevesebb beszédre és több tettre van szükségünk
- zárta az interjút az észt politikus.