Az Igazság órája keddi adásában ismét kiemelkedő vendéget köszönthet: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert. A műsorvezető, Németh Balázs több kulcsfontosságú külpolitikai témáról kérdezi a tárcavezetőt, különös hangsúlyt fektetve az ukrajnai háborúval kapcsolatos brüsszeli fejleményekre és a béke kilátásaira.
Szijjártó Péter korábban élesen bírálta Brüsszelt, hangsúlyozva, hogy a kontinens vezetői továbbra is háborús pszichózisban élnek. A miniszter rámutatott: miközben a világ figyelme a béketárgyalások felé fordul – gondoljunk csak a korábbi isztambuli és alaszkai erőfeszítésekre –, Brüsszel láthatóan mindent megtesz azért, hogy aláaknázza ezeket a folyamatokat.
Brüsszel eltökélt Isztambul és Alaszka után: újra meg akarja ölni a békefolyamatot
– fogalmazott a tárcavezető, utalva arra, hogy az Európai Unió vezetői nem érdekeltek a tartós rendezésben.
Szijjártó Péter az Igazság órája című műsorban hangsúlyozta:
Nemcsak egy háborús pszichózis, hanem egy háborús fanatizmus uralkodik most már Brüsszelben gyakorlatilag az európai vezetők, az európai alapvetően liberális politikusok között.
Szijjártó Péter szerint már a közelmúltbeli NATO- és uniós egyeztetések is azt mutatják, hogy a nyugat-európai, az északi és a balti országok vezetői hosszú távon ellenséges viszonyra rendezkednének be Oroszországgal akkor is, ha létrejönne a béke. A külügyminiszter úgy értékelte: a múlt heti NATO-külügyminiszteri tanácsülésen és az uniós külügyi tanácskozáson egyaránt arról esett szó, hogy Európának a békét követően is finanszíroznia kellene Ukrajnát, az ukrán hadsereget és az ukrán állam működését, miközben a háborús kiadásokat is az európai emberek pénzéből állnák.
Szijjártó Péter úgy fogalmazott: megítélése szerint az európai politikai elit jelenleg nem érdekelt a béke mielőbbi megteremtésében.
Mégiscsak feltűnő, hogy 2022 áprilisában, amikor Isztambulban az oroszok meg az ukránok már megállapodtak, akkor a brit miniszterelnök utazott Kijevbe és tette világossá az ukránok számára, hogy folytatni kell a háborút, amikor idén nyáron az amerikai és az orosz elnök találkozott, és alapvetően egy bizakodó légkör jött létre, akkor, mikor Zelenszkij elutazott Washingtonba a Donald Trumphoz, akkor az európaiak őt elkísérték, fogták a kezét, nehogy a végén még béke legyen.
– fogalmazott.
Az is világossá vált Brüsszelben, hogy az európai uniós politikusok a saját uniós szabályokat is simán átlépik annak érdekében, hogy egész Európát háborúba tudják vinni.
Én abban reménykedem, hogy az amerikai-orosz tárgyalások ereje az nagyobb lesz, mint az európaiak aláaknázási kísérletének az ereje – mondta Szijjártó Péter.
Szijjártó Péter szerint a legutóbbi egyeztetéseken is rendkívül határozott hangnemben vetődött fel, hogy az Oroszországhoz köthető, befagyasztott vagyon terhére jelentős összegeket juttassanak Ukrajnának.
Most a következőről van szó 80 ezer milliárd forintot akarnak küldeni Ukrajnába
– fogalmazott a tárcavezető.
Ebből 46 ezer milliárd az ukrán hadsereg felfegyverzését és hadban tartását szolgálná. Egy olyan országba, ahol elképesztő mértékű az államilag szervezett korrupció, ahol egy háborús maffia uralkodik, ahol bizonytalanság van, és amely nem NATO-tag.
Ez teljes mértékben ellentétes Magyarország érdekeivel, teljes mértékben ellentétes nemzetbiztonsági érdekekkel. Világossá tettem tegnap is, hogy mi magyarok a magyar emberek pénzéből egy fillért sem vagyunk hajlandók Ukrajnába költeni. Se az ukrán állam működtetésére, se a hadsereg felfegyverzésére, se a háborúra
– mondta a tárcavezető.
Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját bonyolítottuk, sőt részben még bonyolítjuk is le azzal, ahogyan az Ukrajnából menekülteket vagy menekülőket támogatjuk. Ukrajna energiaellátásában pedig a legnagyobb részt Magyarország játssza. Ukrajna földgázimportjának 58 százaléka Magyarországról érkezik. Ukrajna a villamos energia importjának meg 44 százaléka jön Magyarországról.
Szijjártó Péter szerint Európa nem élne túl egy Oroszországgal vívott háborút
Szijjártó Péter úgy fogalmazott: álláspontja szerint az európai politikai diskurzus egyik legsúlyosabb valótlansága az az állítás, miszerint Ukrajna Európáért harcol.
Ukrajna nem Európáért harcol, Ukrajna saját magáért harcol. Teszi ezt hősiesen egy nála sokkal nagyobb és sokkal erősebb hadsereggel rendelkező országgal szemben, teszi ezt adott esetben a várakozások fölött, de Ukrajna magáért harcol. Oroszország nem támadott meg egyetlen egy európai uniós tagországot sem, Oroszország nem támadott meg egyetlen egy NATO-tagot sem, így Ukrajna nem a NATO-t, nem az Európai Uniót, nem Magyarországot, nem más európai országot véd, hanem az ukránok saját magukat védik.
– mutatott rá.
Szijjártó Péter szerint szintén megalapozatlan az az állítás, amely szerint Ukrajna veresége automatikusan Európa elleni támadáshoz vezetne. A külügyminiszter úgy érvelt: nem tartja reálisnak, hogy Oroszország egy NATO-tagállamot támadjon meg, mivel ez a NATO alapokmányának 5. cikkelye értelmében az egész szövetség elleni háborút jelentené. Hozzátette: megítélése szerint a NATO katonai ereje messze meghaladja Oroszországét, a két fél hadereje nem is hasonlítható össze.
Ha Európa és Oroszország összecsap, akkor az már szükségszerűen azt jelenti, hogy a NATO és Oroszország összecsap, és mindenki tudja, hogy ez egy atomháború lenne, és egy atomháborút nem lehet túlélni sehol
– mondta a tárcavezető.
Brüsszel az orosz vagyonhoz nyúlna Ukrajna támogatásáért
Az Orosz Nemzeti Banknak vannak elhelyezett eszközei, pénzeszközei, amelyeket Belgiumban tárolnak. Teljesen világos, hogyha ezt az oroszok által ott tartott vagyont konfiskálja az Európai Unió, akkor abból az következik, hogy a belga és ezen keresztül az európai uniós pénzpiac, azon keresztül az európai gazdaság iránti globális bizalom el fog tűnni – közölte a tárcavezető.
Ha eltűnik a bizalom az európai gazdasági és az európai befektetési környezet iránt, akkor gyakorlatilag az európai gazdaság összeomlását tudja nagyon könnyen jelenteni
– hangsúlyozta.
Szijjártó Péter szerint egy ilyen lépés nem maradna válasz nélkül. A külügyminiszter arról számolt be, hogy a magyar fél kérdést intézett az orosz vezetéshez, Vlagyimir Putyin elnökhöz arra vonatkozóan, várható-e orosz válaszlépés abban az esetben, ha az orosz befagyasztott vagyon felhasználásáról születne döntés. Hangsúlyozta:
A válasz az volt, hogy természetesen nyilvánvalóan, hogyha egy ilyen ellenséges lépést az Európai Unió megtesz, hogy az oroszoknak az Európai Unió területén lévő vagyonát elveszik, elfogyasztják, felhasználják, akkor nyilvánvalóan az Oroszországban lévő európai tőketulajdonosokhoz kapcsolódó pénzeszközök, vagyonok esetében is várható reakció.
Azt a kérdést is feltették az oroszoknak, hogy az orosz válaszreakció az fűnyíróelv-szerű lesz-e, tehát hogy mindenki beleesik, vagy az oroszok válaszreakciója annak megfelelően kerül előállításra, ahogyan az európai uniós tagországok ebben a kérdésben vélekedtek. Az ő reakciójuk természetesen annak megfelelő, hogy az adott tagországok milyen álláspontot foglaltak el ebben a kérdésben.
Mi határozottan ellenezzük, hogy az Európai Unió egy ilyen súlyos eszkalációs veszéllyel járó lépést megtegyen. Mert az orosz állami vagyon lenyúlása az az elmúlt 4 esztendő egyik legsúlyosabb eszkalációs kockázatát hordozza magával, vagyis az orosz vagyon lenyúlása az Európai Unióban egy olyan döntés, amely a háború kiterjedésének súlyosabbá válásának kockázatát nagyon erőteljesen hordozza magában. Tehát miközben a béketárgyalásokkal a diplomáciai megoldás egyre közelebbnek tűnik, addig az Európai Unió az orosz vagyon teljesen felesleges lenyúlásával gyakorlatilag a háború meghosszabbításának és még súlyosabbá válásának kockázatát idézi elő
- emelte ki.
Brüsszelben az uniós szabályok figyelmen kívül hagyása sem kizárt
Szijjártó Péter szerint Brüsszelben olyan jogértelmezést alkalmaznak, amely lehetővé tenné az egyhangúság megkerülését. A külügyminiszter úgy írta le: az Európai Unió működéséről szóló szerződés egyik válsághelyzetre vonatkozó rendelkezésére hivatkozva az Európai Bizottság magához vonhat bizonyos hatásköröket, így egyes döntésekhez már nem egyhangú, hanem minősített többség is elegendő lehet.
Szijjártó Péter szerint az Európai Unióban kialakuló vészhelyzet oka elsősorban az, hogy az uniós döntések nyomán háttérbe szorul az orosz gáz és kőolaj felhasználása.
Tehát nem az van, hogy az oroszok egy mesterterv keretében egyik napról a másikra elzárják az olaj meg a gázvezetékek csapjait, és Európában kialakul egy energiahiány, és ez egy óriási válsághelyzetet okoz, hanem az történik, hogy az Európai Unió politikai ideológiai okok miatt kizárja az orosz energiahordozókat, az orosz olajat és az orosz gázt az európai piacról, és azt mondja, hogy húha, hát itt energiavészhelyzet van. Hát persze, maguk idézték elő szándékosan.
– mondta Szijjártó Péter.
Hozzáfűzte: Brüsszelben folyamatosan hágják át a saját szabályaikat, ezzel teljes mértékben nevetségessé és hiteltelenné tesznek minden jövőbeni megszólalást a demokrácia ügyében.
Az nem lehet, hogy a magyar emberek pénzét is beletolják az ukrajnai fegyverszállításokba. És itt minden egyes tanácsülésen, minden egyes hónapban, havonta egyszer van külügyi tanács, óriási nyomás volt rajtam tegnap is, hogy ezt most már engedjük el, ne szórakozzunk, ne blokkoljuk a kifizetéseket. Micsoda oroszpárti dolog ez, ugye, jön mindig ez a végső érv. És hogy mi az, hogy a magyarok nem akarnak hozzájárulni az Ukrajnában történő fegyverszállításhoz. És most eljutottunk odáig, hogy innentől kezdve mindenki ezt saját maga oldja meg.
– fogalmazott.
Egy ilyen önkéntesség irányába megy el ez a történet is, tehát egy másfél éves harccal sikerül kibekkelnünk hónapról hónapra, hogy a magyar emberek pénzét odaadják a fegyverszállításokra.
Orbán Viktor elérte, a magyar kormány elérte, megvétózta, a magyar emberek pénzét nem viszik el Ukrajnába, hát akkor nyissunk egy új fejezetet, nem. Minden egyes nap, minden egyes héten, minden egyes hónapban küzdeni kell ezért. Holnap is, meg holnapután is a miniszterelnöknek Brüsszelben, nekem a Külügyi Tanácsban, és így tovább. Küzdeni kell azért, hogy ezeket a pozíciókat, hogy Magyarországot ne vigyék háborúba, a magyar embereket ne vigyék el Ukrajnába, a magyar pénzét ne vigyék el Ukrajnába
– szögezte le.
Szijjártó Péter úgy fogalmazott: megítélése szerint a kormány nap mint nap küzdelmet folytat azért, hogy megőrizze Magyarország szuverenitását, ami állítása szerint ellentétes Brüsszel érdekeivel. A külügyminiszter azt állította, hogy egy általa „bábkormánynak” nevezett vezetés nem védené meg Magyarországot a háború következményeitől, nem tartaná az országot távol a konfliktustól, és nem akadályozná meg a magyar források Ukrajnába irányítását. Értékelése szerint egy ilyen kormány nem a béke mellett állna ki, hanem teret engedne annak, hogy Magyarország – Európa többi részével együtt – mélyebben belesodródjon a háborúba.
A külügyminiszter szerint több európai katonai megszólalás is a háborús készülődés irányába mutat. Felidézte, hogy egy volt magyar vezérkari főnök a sorkatonaság szükségességéről beszélt, miközben egy francia katonai vezető, valamint a brit vezérkari főnök is olyan nyilatkozatokat tett, amelyeket ő háborús hangvételűnek értékelt.
Ezért mondom Európa nyugati felében, egy háborús fanatizmus van és ennek a háborús fanatizmusnak vannak Közép-Európában, így Magyarországon is fenntartott képviselői. Nem véletlen az, hogy Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza párt katonai szakértője arról beszél, hogy sorkatonaságra van szükség. Nem, nem sorkatonaságra van szükség, hanem béke erőfeszítésekre van szükség. Békét kell csinálni, nem háborút kell csinálni. És ez jelenti a különbséget egyébként egy szuverén nemzeti kormány és egy Brüsszelből fogott kormány között. A Brüsszelből fogott kormány teret enged Brüsszel háborús nyomulásának, egy szuverén nemzeti kormány pedig megálljt parancsol Brüsszel háborús nyomulásának ez a fő
– mutatott rá.
Németh Balázs szerint néhány nappal ezelőtt egy „brutális” kijelentés hangzott el Bod Péter Ákos részéről, aki arról beszélt: a választások előtt nem szükséges ismertetni a magyar nyilvánossággal, hogy a Tarr Zoltán nevével fémjelzett politikai vonalon milyen intézkedésekkel és megszorításokkal számolnának, ezek szerinte majd csak a választások után derülnének ki. Minderre reagálva Szijjártó Péter kifejtette álláspontját.
Szerintem elképesztő. Nyilvánvalóan egy ilyen embernek nincsen helye a közéletben. Szégyen és gyalázat, hogy így beszéljen valaki. Malachoz hasonlítsa az embereket, meg disznóvágáshoz hasonlítja a választás előtti hazudozást. Ebből is jól látszik, hogy a Tisza párt és annak a holdudvara minek nézi a magyar embereket.
Szijjártó Péter Sydney kapcsán arról beszélt, hogy megítélése szerint a biztonság nem tekinthető lezárt kérdésnek, hanem nap mint nap tenni kell érte. A külügyminiszter úgy vélte, a nyugat-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy az illegális migráció és a nagy létszámú bevándorlás következtében párhuzamos társadalmak alakulhatnak ki, amelyek szerinte jelentős biztonsági és terrorfenyegetést hordoznak.
Szijjártó Péter példaként említette, hogy az izraeli labdarúgó-válogatott Belgium helyett Magyarországon játssza a Belgium–Izrael mérkőzést. A külügyminiszter felidézte azt is, hogy korábban Hollandiában, egy izraeli válogatott mérkőzését követően milyen utcai események zajlottak, utalva a biztonsági kockázatokra.
Ez a modernkori antiszemitizmus nagyon erőteljesen terjed.
A nyugati civilizációs körhöz tartozó országok kormányai nem akarnak ez ellen fellépni, mert egyszerűen a szavazóbázisuk olyan mértékben alakult át, hogy a modern kori antiszemitizmussal szembeni erőteljes fellépést politikailag sok esetben kockázatosnak tartja, ami megdöbbentő.
És itt most ugye Ausztráliában a szegényeket megöltek. Ugye van köztük két magyar nemzetiségű ember is, ráadásul egy hölgy komáromi származású, akik áldozatul estek ennek a terrortámadásnak – mondta.
Németh Balázs a műsorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a 444.hu cikkben számolt be a mohácsi háborúellenes gyűlésről. Elmondása szerint az írás szerzője meglepetésének adott hangot amiatt, hogy az eseményen közös imát tartottak, valamint azért is, mert Miklósa Erika operaénekes egy nagy keresztet viselve vett részt a beszélgetésen.
Álljon már meg a menet, nem? Ezért hol élünk? Azért magyarázkodni kelljen, mert valaki hívő, katolikus, hívő, keresztény, zsidó származású, magyarázkodni kelljen, azért, mert ezt megvallja. Na, ezt mondom én, ez az agresszív, szélsőséges, liberális véleményterror.
– mondta Szijjártó Péter. Hozzátette: Itt az ideje, hogy végleg leszámoljunk ezzel a véleményterrorral. Szijjártó Péter elmondta: Zajlik egy nagy patrióta globális forradalom. Ez Budapestről indult azzal, hogy 2010 óta egy folyamatosan nagy társadalmi támogatottsággal zajló, jobboldali, keresztény, szuverenista, nemzeti alapú, patrióta kormányzás zajlik.
Ezért jajveszékelnek a liberálisok, hogy hú, ott van a kereszt, meg a feszület, meg ima, csak azért frusztráló nekik, meg azért lett ilyen látványos, mert a világ első számú szuperhatalmának vezetője állt ennek a patrióta világforradalomnak az élére
– szögezte le.
Szijjártó Péter úgy fogalmazott: állítása szerint eddig egyedül ők voltak képesek patrióta politikai erőként olyan választási győzelmet aratni, amelyet nem lehetett kétségbe vonni.
Szijjártó Péter Gáspár Evelin szerződtetésével kapcsolatban úgy fogalmazott: szerinte az általa „szélsőségesnek és rosszindulatúnak” nevezett liberális médiaközeg részéről ismét súlyos képmutatás tapasztalható.
Itt van egy fiatal hölgy, aki 31-32 éves. Magyarországon, Luxemburgban is tanulmányokat végzett. Két nyelvből felsőfokú nyelvvizsgája van. Az Európai Parlamentben is dolgozott már. És csak azért, mert egyesek, az édesapja televíziós karrierjéről így vagy úgy gondolkodnak, ezért ezt a fiatal lányt gyakorlatilag képtelennek gondolják arra, hogy ő saját jogán, a saját felnőtt mivoltában tanulva, nyelvvizsgákat szerezve, mondjuk a külügyminisztériumban dolgozik.
– emelte ki a tárcavezető.
Szijjártó Péter a kérdéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: szerinte ellentmondás figyelhető meg a liberális oldal érvelésében. A külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint a gyermekeket nem lehet felelőssé tenni szüleik vagy elődeik tetteiért, és úgy vélte, ennek az elvnek mindenkire egyformán kellene vonatkoznia. Hozzátette: saját meggyőződése is az, hogy a gyerekek nem tehetnek a szüleik bűneiről.
Most, hogyha az Evelin a Tisza párthoz jelentkezett volna sajtósnak, ugyanez a médiavilág úgy ünnepelné, mint világsztár.
– fogalmazott Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy az érintett a kommunikációs csapat tagjaként ugyanazokat a feladatokat látja el, mint kollégái.
(Origo)