Szinte minden napra jut valamilyen figyelmeztetés az európai vezetők részéről, hogy fel kell készülni az Oroszországgal vívandó háborúra. Mark Rutte NATO-főtitkár szerint öt éven belül Moszkva készen állhat a támadásra, Friedrich Merz német kancellár pedig Vlagyimir Putyin orosz elnököt Adolf Hitlerhez hasonlította. A brit hírszerzés vezetője kijelentette, hogy a béke és a háború között vagyunk, miközben orosz drónok jelentek meg az európai országok légterében, valamint kibertámadások érik a nyugati infrastruktúrát. Európa ezért megkezdte a háborúra való felkészülést, és az Egyesült Államok közvetítése sem csökkenti a félelmet, hogy Oroszország nem áll meg Ukrajnánál, számol be az Index.
Miközben Donald Trump amerikai elnök folytatja a béketárgyalásokat az ukrajnai háború lezárásáról, az európai vezetők arra figyelmeztetnek: Oroszország következő célpontja Európa lesz. Ez a figyelmeztetés pedig egy tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen üzenetet hordoz magában: a kontinens országainak fel kell készülnie egy konfliktusra Oroszországgal.
Az elmúlt napokban is több beszéd hangzott el arról, hogy Európának háborúra kell készülnie, Friedrich Merz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai stratégiáját Adolf Hitler 1938-as taktikájához hasonlította, amikor megszerezte a Szudéta-vidéket, mielőtt kirobbantotta a második világháborút. „Ha Ukrajna elesik, Putyin nem áll le, ahogy Hitlernek sem volt elég 1938-ban a Szudéta-vidék” − fogalmazott szombaton a német kancellár.
Ezzel pedig Mark Rutte NATO-főtitkár beszédére reflektált, aki szintén arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus a küszöbön áll. Szerinte Oroszország öt éven belül készen állhat arra, hogy katonai erőt alkalmazzon a NATO ellen. A francia hadsereg egyik vezetője pedig azt mondta, hogy Franciaország veszélyben van, „mert nem áll készen arra, hogy elfogadja gyermekei elvesztését”.
Donald Trump béketárgyalásai fokozzák az aggodalmakat
A Trump-adminisztráció eközben a háború lezárása érdekében lobbizik mindkét félnél, ezért az európai vezetők attól félnek, hogy az amerikai elnök arra kényszeríti Ukrajnát, hogy fogadjon el egy egyoldalú békemegállapodást, amely megerősíti Vlagyimir Putyint, és sebezhetővé teszi Ukrajnát a jövőbeli orosz támadásokkal szemben. Ráadásul egy tűzszünet lehetővé tenné az oroszok számára, hogy Európára összpontosítsanak.
Emellett az is aggodalmat okoz, hogy az Egyesült Államok kisebb katonai támogatást nyújtana egy támadás esetén. Washington új nemzetbiztonsági stratégiája pedig kimondta, az amerikai kormány célja az, hogy megállítsa a háború eszkalációját, és helyreállítsa a stabilitást Oroszországgal.
Hétfőn a brit hírszerzés vezetője, Blaise Metreweli közölte, hogy Moszkva továbbra is megpróbálja destabilizálni Európát, „amíg utóbbi rá nem kényszeríti Vlagyimir Putyint céljainak megváltoztatására”. Az Egyesült Királyság fegyveres erőinek vezetője, Richard Knighton szerint a helyzet veszélyes, és a briteknek fel kell készülnie.
Vége a „békeosztalék” korának
Európa számára az üzenet egyértelmű változást jelent, az Egyesült Államok a 20. században azért támogatta az Európai Unió létrejöttét, hogy megakadályozzon egy totális háborút a kontinensen. Emiatt csökkenteni tudták a katonai kiadásokat a hidegháború után, és ezeket a többletforrásokat szociális kiadásokba fektették.
Az európai vezetők viszont megjegyezték, hogy a közvélemény gondolkodásmódjának megváltoztatása a költségvetés átalakítása mellett kihívást jelent. Egy 2024-ben készült Gallup-felmérés szerint az európaiak mindössze egyharmada lenne hajlandó harcolni országa védelmében, szemben az Egyesült Államok 41 százalékával.
Oroszország hibrid háborút folytat Európa ellen
Rob Bauer nyugalmazott holland admirális úgy véli, ha Európa meg akarja őrizni a békét, fel kell készülnie a háborúra, hogy elrettentse Putyint. Megjegyezte, hogy riasztónak tartják azokat a számadatokat, amelyek szerint az orosz hadiipari kapacitás többet termel, mint amennyit ténylegesen a háborúban felhasználnak. Ebből pedig azt a következtetést vonta le, hogy Oroszország gyors átcsoportosításra készül Európa megtámadására. Európai tisztviselők úgy gondolják, hogy a kontinens lakói csak akkor támogatják a szükséges áldozatokat, ha tudják, hogy háború következik.
Biztonságpolitikai szakértők szerint Oroszország már megkezdte a zavarkeltést, és szabotázsakciókat hajtott végre az európai infrastruktúra és katonai létesítmények ellen, legyen az kibertámadás vagy drónok berepülése európai országok légterébe. Blaise Metreweli úgy véli, hogy Európa a háború és a béke között áll. A Kreml ugyanakkor tagadta, hogy szerepe lenne a szabotázsakciókban,
SŐT VLAGYIMIR PUTYIN EGYENESEN HAZUGSÁGNAK NEVEZTE, HOGY OROSZORSZÁG MEGTÁMADNA EGY EURÓPAI ORSZÁGOT.
December elején Németország azzal vádolta Oroszországot, hogy 2024-ben kibertámadást intézett a légi irányításuk ellen, és megpróbálta megzavarni a választásokat online dezinformáció terjesztésével. Emellett drónok sora jelent meg európai repülőtereken az elmúlt fél évben. Berlin úgy véli, Moszkva a NATO logisztikai útvonalai elleni támadást készít elő, amely késleltetné csapatok bevetését Kelet-Európában egy fegyveres konfliktus esetén.
Emelkednek a védelmi kiadások
A tagállamok már több lépést tettek a katonai felkészülésre, Franciaország, Németország, Belgium és Hollandia bevezeti az önkéntes katonai szolgálatot. A NATO európai tagállamai pedig megállapodtak abban, hogy 2035-re 3,5 százalékra növelik a védelmi kiadásukat. Továbbá arról is döntöttek korábban, hogy további 1,5 százalékot költenek az ezzel kapcsolatos infrastruktúra megerősítésére, amely segíthet az orosz hibrid támadások ellen.
A német szövetségi kormány hétfőn egy nyilatkozatot közölt, amelyet több ország vezetője, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke is aláírt, amelyben üdvözölték Donald Trump erőfeszítéseit a béke biztosítására Ukrajnában. Megerősítették szándékukat, hogy Ukrajna biztonsága, szuverenitása és jóléte szerves része az euroatlanti biztonságnak. Elkötelezték magukat amellett, hogy együtt dolgoznak biztonsági garanciák és gazdasági helyreállítási támogatás biztosításán Kijev számára a békemegállapodás keretében.
A nyilatkozat tartalma:
- jelentős támogatás egy 800 ezer fős hadsereg kiépítésére Ukrajnában
- egy európai vezetésű multinacionális erő küldése Ukrajnába, amely az Egyesült Államok támogatásával segít a helyi erők újjászervezésében
- a tűzszünet betartását amerikai vezetéssel
- jogi kötelezettséget a béke és biztonság helyreállítására egy jövőbeli fegyveres támadás esetén
- befektetést az ukrajnai helyreállításra és újjáépítésre
- erőteljes támogatást Ukrajna európai uniós csatlakozásához
A nyilatkozat leszögezte, hogy Moszkva felelőssége hajlandóságot mutatni a békekötésre Donald Trump béketervének elfogadásával, és bizonyítani elkötelezettségét a harcok befejezése iránt egy tűzszünetbe való beleegyezéssel. Ezzel Európa egyértelmű üzenetet küldött: Oroszország zárja le a konfliktust, de közben felkészül arra, hogy a béke korszaka véget ért, és egy orosz offenzíva jöhet.
(Index)