Hatalmas sikert ért el Magyarország az Európai Unióban

Az egynapos brüsszeli uniós csúcsértekezlet után nyilatkozva Orbán Viktor azt mondta, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználása „egy halott ötlet".

Mi ezt eleve elutasítottuk, megmondtuk, hogy Magyarország ezt ellenzi és semmilyen felelősséget ezért nem vállal

– fogalmazott a miniszterelnök, majd hozzátette: Ha ez a javaslat átment volna, akkor napokon belül, de három hónapon belül mindenképpen benne állnánk közvetlenül is egy háborúban. Ettől sikerült megóvni magunkat. Ez egy nagyszerű siker.

December 18-án, csütörtökön találkoztak idén utoljára az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői, hogy több kérdésről, de leginkább az áprilistól komoly pénzügyi hiánnyal szembenéző Ukrajna 2026-os és 2027-es pénzügyi támogatásáról tárgyaljanak.

Ezzel kapcsolatosan két javaslat volt az asztalon: az ún. jóvátételi hitel, amit az Európai Unióban, de leginkább Belgiumban zárolt orosz vagyon felhasználásával nyújtanának át Kijevnek, viszont ha erről nem sikerülne, akkor B tervként a közös hitel ötlete merült fel. Hogy a javaslat Ukrajna számára mennyire létfontosságú, jól mutatja, hogy a csúcsra meghívott Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a sajtótájékoztatóján is leginkább ebben a témában kérdezték.

Ezek közül a második lehetőség valósult meg,

A TAGÁLLAMOK UGYANIS MEGEGYEZTEK, HOGY 90 MILLIÁRD EURÓNYI KÖZÖS HITELT VESZNEK FEL UKRAJNA FINANSZÍROZÁSÁRA, AMIT KIJEVNEK KAMATMENTESEN NYÚJTANAK. A HITELFELVÉTELBŐL UGYANAKKOR MAGYARORSZÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ÉS SZLOVÁKIA KIMARAD,

akik ezért cserébe elálltak vétójoguktól, ugyanis a közös hitelfelvételhez egyhangú döntésre van szükség a tagállamoktól.

A 90 milliárd euró kielégíti Ukrajna legtöbb pénzügyi igényét az elkövetkezendő két évben, a teljes összeget pedig majd az Oroszország által fizetett jóvátételből kell visszafizetnie, ami kapcsán az Európai Unió fenntartja a jogát, hogy ha Moszkva ezt nem teszi meg, akkor az immobilizált orosz vagyonokból téríti meg.

Orosz vagyon helyett közös hitelből támogatják Ukrajnát

A prioritás a jóvátételi hitel volt, amiről már hónapok óta a háttérben komoly tárgyalást folytatnak Belgiummal más tagállamok, illetve az Európai Bizottság, ugyanis a 210 milliárd Európában immobilizált orosz vagyon többségét, 185 milliárd euró a belga Euroclear letétkezelőnél van zárolva, ami miatt Bert De Wever belga miniszterelnök jogi és pénzügyi kezességet próbált kiharcolni.

Ugyan a Bizottságnak és Belgiumnak sikerült egy kompromisszumban megállapodnia, de a javaslat egészéről a tagállamoknak már nem: a tagállamoknak az nem volt elfogadható, hogy Belgiumnak egy felső határ nélküli pénzügyi kezességet nyújtsanak – a tárgyalások eleve amiatt erről az alapállásból indultak, hogy azután a javaslathoz kritikus belga támogatáshoz közelebbi álláspont legyen a kompromisszum –, míg a tagállamoknak vállalható összeg De Wevernek volt kevés.

PEDIG LÉNYEGÉBEN AZ EGÉSZ CSÚCS A JÓVÁTÉTELI HITELRŐL SZÓLT.

Ukrajna finanszírozásáról szóló napirendi pontot többször is későbbre halasztották, hogy közben legyen elég idő a csúccsal párhuzamosan a belga delegációnak az Európai BIzottsággal technikai részletekről megállapodni, hogy minden belga aggályt elsimítsanak. Így a napirend délelőtti tárgyalását először 16 óra 45 perce, majd 19, végül 21 órára halasztották, és egészen péntekbe átnyúlóan hajnali fél kettőig tárgyaltak arról.

Miután nem sikerült egy olyan kompromisszumot találni, ami Belgiumot megnyugtatja, és a többi tagállamnak is elfogadható, a tagállamok vezetői áttértek a B tervre, a közös hitelre, amiről még további egy órát tárgyaltak.

MIVEL A HITELFELVÉTELHEZ EGYHANGÚ DÖNTÉSRE VAN SZÜKSÉG, EZÉRT MÁR A CSÚCS ELŐTT FELMERÜLT, HOGY AZ AZT MEGVÉTÓZNI AKARÓ MAGYARORSZÁG, VALAMINT UKRAJNA FEGYVERBESZERZÉSEIT ELLENZŐ SZLOVÁKIA KIMARADHAT BELŐLE – VÉGÜL A KONSTRUKCIÓ AZ LETT, HOGY RAJTUK KÍVÜL MÉG A CSEH KÖZTÁRSASÁG SEM LESZ ANNAK RÉSZE,

mivel Andrej Babis régi–új cseh miniszterelnök előre jelezte, hogy a még fel nem állt kormánya nem hajlandó a cseh költségvetés terhére támogatni Ukrajnát. Ezt a konstrukciót az Euronews szerint a három, a hitelfelvétel alól mentesülő miniszterelnök vetette fel, ugyanakkor a Politico már a csúcsot megelőzően arról írt, hogy a tagállamok B tervként egy ilyen konstrukción dolgozhatnak, hogy így kerüljék meg a lehetséges magyar és szlovák vétókat.

Azonban Európai Bizottság, és több tagállam se tett a jóvátételi hitelről: azt a csúcs után Ursula von der Leyen Bizottság-elnök és António Costa, az Európai Tanács elnöke is hangsúlyozta, hogy a javaslat továbbra is asztalon van, a tagállamok további tárgyalásokat folytatnak róla. A csúcs Ukrajnáról szóló konklúziójába is bekerült, hogy annak jogi és technikai részletein tovább dolgoznak.

ENNEK ELLENÉRE DE WEVER BELGA MINISZTERELNÖK A CSÚCSOT KÖVETŐEN ARRÓL BESZÉLT: ELMÉLETBEN HAJLANDÓ ARRÓL TOVÁBBRA IS TÁRGYALNI, AZONBAN VALÓSZÍNŰTLENNEK TARTJA, HOGY JANUÁRBAN ISMÉT ELŐKERÜLNE A TÉMA.

Ami már csak azért is védhető, hiszen ha ilyen nagy a távolság Belgium és a többi tagállam között, akkor jelenleg elég valószínűtlen, hogy több mint kéthónapnyi és a csúcs alatti intenzív tárgyalások után sikerülhet találni olyan megoldást, ami már mindenkinek elfogadható.

Ráadásul a belga miniszterelnök arról beszélt, szerinte az immobilizált orosz vagyonokat nem a háború alatt, hanem majd azt követően kellene felhasználni, hogy abból építsék újra Ukrajnát.

A csúcs után Orbán Viktor nem volt elégedett a döntéssel: szerinte azzal, hogy a jóvátételi hitel helyett közös hitelt vesz fel 24 tagállam, a kisebbik rossz. Emellett úgy látja, ez tulajdonképpen nem is hitel, hanem támogatás, mert Kijev ezt a pénzt sosem fogja tudni visszafizetni.

(Index)