Kína nagy valószínűség szerint több mint 100 interkontinentális ballisztikus rakétát telepíthetett három új rakétasiló-mezőbe, közel a mongol határhoz – írta meg a Reuters a Pentagon egy, még nem véglegesített jelentésére hivatkozva. Az amerikaiak szerint szilárd hajtóanyagú DF–31-es típusú rakétákról lehet szó. Ez az első alkalom, hogy az USA védelmi minisztériuma konkrét számot közöl a silókba betöltött rakétákról – emlékeztet a lap.
A dokumentumban továbbá hangsúlyozzák, miközben az Egyesült Államok nyitott lenne egy nukleáris semlegességi nyilatkozatot aláírni Kínával és Oroszországgal,
PEKING NEM MUTAT HAJLANDÓSÁGOT SEM RÉSZLEGES, SEM ÁTFOGÓ FEGYVERZETELLENŐRZÉSI EGYEZTETÉSEKRE.
A Pentagon jelentése összhangban van a Bulletin of the Atomic Scientists értékelésével, miszerint Kína minden más atomhatalomnál gyorsabban bővíti és modernizálja nukleáris arzenálját. Peking ugyanakkor azt állítja, kizárólag védelmi célból folytat nukleáris törekvéseket, a fegyverarzenál mérete pedig a nemzetbiztonsághoz szükséges minimumra korlátozódik.
Az amerikaiak szerint viszont, bár Kína nukleáris robbanófej-készlete 2024-ben még a 600-as tartomány alsó részén volt, ami a korábbi évekhez képest lassabb gyártási ütemet jelez,
a bővítés folyamatos, és 2030-ra Peking több mint 1000 nukleáris robbanófejjel rendelkezhet.
A jelentés nem nevezi meg, hogy az újonnan telepített rakéták konkrétan mely országokat céloznák.
A dokumentum szélesebb katonai összefüggésekben is vizsgálja Kína stratégiáját, és megállapítja, hogy Peking célja lehet 2027 végére elegendő haderőt felsorakoztatni ahhoz, hogy képes legyen megnyerni egy háborút Tajvan ellen. A Pentagon szerint Kína különböző katonai opciókat dolgoz ki, köztük olyan csapásméréseket is, amelyek 1500–2000 tengeri mérföldes távolságban zajlanának, és akár az Egyesült Államok jelenlétét is komolyan veszélyeztethetnék a Csendes-óceán ázsiai térségében.
A jelentés időzítése különösen érzékeny, mivel kevesebb mint két hónap van hátra a New START szerződés lejártáig, amely az utolsó érvényben lévő amerikai–orosz nukleáris fegyverzetkorlátozási megállapodás. Szakértő szerint a szerződés lejártával egy háromoldalú nukleáris fegyverkezési verseny indulhat az Egyesült Államok, Oroszország és Kína között, írta a mandiner.hu.
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.