Hétfő reggel Kína nagyszabású hadgyakorlatot indított Tajvan körül: a Népi Felszabadító Hadsereg hadihajókat, bombázókat és drónokat vezényelt ki a sziget teljes bekerítésére. A Justice Mission 2025 elnevezésű művelet Peking szerint szigorú figyelmeztetés a tajvani függetlenségi törekvésekkel szemben, de egyben üzenet Washington és Tokió felé is, amelyek 11 milliárd dolláros fegyverszállítási megállapodást kötöttek a szigetországgal, valamint kiálltak Tajvan védelme mellett.
Kína hétfőn nagyszabású hadgyakorlatot indított Tajvan körül Justice Mission 2025 (Igazság Küldetés 2025) néven, amelyben szárazföldi, haditengerészeti, légierő- és rakétaegységek vesznek részt − közölte a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) Keleti Hadszíntér-parancsnoksága. A közlemény szerint a manőverek keretében kedden öt, Tajvan körül kijelölt zónában éleslövészetet is tartanak, tízórás tengeri és légtérkorlátozással.
A parancsnokság közlése szerint a gyakorlatok célja a tengeri és légi harckészültségi járőrözés, a több irányból végrehajtott összehangolt támadás gyakorlása, mobil szárazföldi célpontok elleni precíziós csapások, valamint kulcsfontosságú kikötők és területek blokádjának szimulálása. A PLA vadászgépeket, bombázókat, pilóta nélküli légi járműveket és nagy hatótávolságú rakétákat vet be − részletezte a Keleti Hadszíntér-parancsnokság.
Felkészült a szigetország a konfliktusra
Tajvan kormánya élesen elítélte a kínai hadgyakorlatot. Az elnöki hivatal szóvivője közölte, hogy Peking lépései aláássák a Tajvani-szoros és az indo-csendes-óceáni térség biztonságát és stabilitását, valamint nyílt kihívást jelentenek a nemzetközi jogrenddel szemben.
A tajvani védelmi minisztérium tájékoztatása szerint válságközpontot hoztak létre, a fegyveres erők magas készültségbe léptek, és azonnali harckészültségi gyakorlatokat hajtanak végre egy esetleges kínai támadás elhárítására. „A demokrácia és a szabadság védelme nem provokáció, és a Kínai Köztársaság (Tajvan) létezése nem szolgálhat ürügyül az agresszoroknak a status quo megzavarására” – közölte a minisztérium.
Tajvani biztonsági források a Reuters hírügynökséget arról tájékoztatták, hogy az elmúlt 24 órában kínai hadihajók és katonai repülőgépek tucatjai tevékenykedtek a sziget közelében, egyes egységek szándékosan megközelítették Tajvan 24 tengeri mérföldes körzetét. A tajvani parti őrség hajókat vezényelt a térségbe, és a hadsereggel együttműködve igyekszik csökkenteni a hadgyakorlatok hatását a tengeri útvonalakra és a halászati területekre.
Peking nyomást helyez Japánra és az Egyesült Államokra
A mostani akció a hatodik nagyobb kínai hadgyakorlat Tajvan körül 2022 óta, és tizenegy nappal követi az Egyesült Államok bejelentését egy több mint 11 milliárd dollár értékű fegyvereladásról Tajvan számára, amely Peking tiltakozását váltotta ki. A feszültséget tovább növelte Takaicsi Szanae japán miniszterelnök korábbi kijelentése, amely japán katonai reakcióját sem zárta ki egy tajvani konfliktus esetére.
Peking Tajvant kínai tartománynak tartja, és felkészül annak annektálására, ezért hatalmas katonai modernizációs és bővítési programot hajt végre, amelynek célja, hogy 2027-re képes legyen a sziget inváziójára. Hszi Csin-ping kínai elnök már többször arra buzdította Tajvant, hogy fogadja el a „békés újraegyesítést". A szigetország lakosságának túlnyomó többsége azonban elutasítja a Kínai Kommunista Párt uralmát, és inkább erősíti Tajvan katonai védelmét.
A hadgyakorlat pontos mérete csak a befejezése után válik világossá, de elemzők megjegyezték, hogy a kijelölt területek nagyobbak és közelebb helyezkednek el Tajvanhoz, mint korábban. Az eddigiekkel ellentétben jóval több kínai repülőgép jelent meg a radaron. A szigetország nemzetbiztonsági szakértői már hetekkel korábban figyelmeztettek, hogy újabb hadgyakorlat lehet Tajvan körül, amely a japán miniszterelnök bejelentésére adott nyomásgyakorlás Peking részéről. Ugyanakkor Donald Trump második elnöki ciklusa alatt ez már a második kínai hadgyakorlat, ennek ellenére nem egyeztetett Hszi Csin-Pinggel Tajvanról.
(Index)