Európa eldöntötte, hogy háborúba megy – fogalmazott a 2025-ös évet lezáró, értékelő interjúban Orbán Viktor. A miniszterelnök kijelentette: Magyarország elég erős ország ahhoz, hogy ki tudjon maradni egy háborúból, ha kell, a teljes nyugati világgal vagy Brüsszellel szemben.
Az év utolsó napján értékelő interjút adott a köztelevíziónak Orbán Viktor miniszterelnök.
Az interjú kezdetén
fontos, vízválasztó évnek
nevezte 2025-öt: például Donald Trump megnyerte a választást, „amihez lehetett reményeket fűzni”. Úgy fogalmazott Orbán Viktor: lehetett építeni arra, hogy az amerikai elnök maga mögé sodorja az európaiakat és véget vet az ukrán-orosz háborúnak.
Mi is erre építettük a terveinket, amikor 2025-öt az áttörés évének gondoltuk”
– mondta. Azt reméltük, hogy „háborúból a békébe” átmegyünk, és hogy a magyar gazdaság a háborús blokkolás után ismét lendületet tud venni. De nem ez történt – szögezte le. Mint fogalmazott,
kivételes helyzet, hogy az amerikaiak és az európaiak egy stratégiai jelentőségű ügyben, például egy európai háború ügyében ellentétes álláspontot foglalnak el.
Felidézte: az amerikai elnök kiadta a jelszót a háború befejezésére, mire az európaiak azt válaszolták, hogy nem, ezt a háborút ők folytatni akarják, akár az amerikaiak nélkül is. Adnak rá pénzt, fegyvert, katonát is. Sőt – emelte ki –
Európa képes a teljes európai gazdaságot átszervezni hadigazdasággá.
Arra kellett a magyaroknak válaszolniuk a kormányfő szerint az idei évben: kimaradnak-e az európai háborús döntésből, és ha kell, nyíltan nemet is mondanak-e a manőverekre, amelyekkel be akarnak vonni bennünket a háborúba.
A 2026-os parlamenti választáson azt kell majd eldönteni – hívta fel a figyelmet –, hogy Magyarország folytatja-e a kimaradás politikáját, vagy pedig csatlakozik Brüsszelhez.
Ez a sorsdöntő kérdés;
2026 a háborús döntés éve lesz”
– foglalta össze Orbán Viktor.
Felidézte azt is: a Biden-kormányzat idején
Washington és Brüsszel „együtt próbált bennünket belepréselni a háborúba” és az ukránokat segítő katonai szövetségbe,
és Magyarország akkor is ki tudott maradni. A tanulság az – szögezte le –, hogy még egyidejű amerikai és brüsszeli nyomásra is képes lehet egy ország arra, hogy kimaradjon, ha van belpolitikai stabilitása és politikai döntésképessége.
Az európaiak nemet mondtak a békére és igent a háborúra,
emiatt nekünk, magyaroknak mindent újra kellett kalibrálnunk, el kellett döntenünk, hogy ha nem a hadigazdálkodás, hanem a békegazdaság útvonalán haladunk, akkor az hogyan hajtható végre. Az EU hadigazdaságra való átállása – jelentette ki – veszteséget okoz a magyar gazdaságnak is, amelyek kiküszöbölésére hirdette meg a magyar kormány a konnektivitás politikáját.
Orbán Viktor felemlítette a 11 százalékos béremelést, a magyar otthonteremtési programot, a 14. havi nyugdíjat, az édesanyák szja-mentességét, kiemelve azt is:
az értékteremtésre épül a magyar gazdaság teljesítménye.
Felvetette: a 2026-os év nagy kérdése, hogy az a szembenállás, amit ma az Egyesült Államok és Európa között látunk, feloldódik-e azzal, hogy az amerikaiak az európaiak nélkül is békét kötnek az oroszokkal.
Magyarország elég erős ország ahhoz – így, ahogy van –, hogy ki tudjon maradni egy háborúból, ha kell, a teljes nyugati világgal, vagy Brüsszellel szemben.
Magyarországnak egy nagyon fontos döntést kell hoznia 2026-ban – erősítette meg –, azt, hogy betársulunk-e az európai-brüsszeli háborús stratégia mellé, vagy kimaradunk a háborúból.
Európában eldöntötték, hogy ők háborúba mennek – jelentette ki Orbán Viktor.
Az európai vezetők tanácskozásai ma már inkább haditanácsokra hasonlítanak
– fogalmazott, egyre jobban megközelített szakadéknak nevezve a háborút.
Gulyás István NATO-val kapcsolatos riporteri felvetésére reagálva a kormányfő leszögezte: Magyarország a nyugati szövetségi rendszer része akar maradni, de azt szeretnénk, ha ez a szövetségi rendszer „a józan ész alapján hozná meg a politikai döntéseit; hogy
úgy Brüsszelben, mint a NATO-központban értelmes döntések szülessenek”.
A NATO-ban és Brüsszelben is „jobban állunk, mint korábban”, Brüsszelt előbb vagy utóbb el kell foglalni, azt kell elérni, hogy ott a békepárti erők többségre jussanak.
A Patrióták célja – emelte ki a miniszterelnök –, hogy a nemzeti szuverenitást visszaadjuk a tagállamoknak, Brüsszel birodalmi terjeszkedéseit vissznyessük, hogy ne egy hatalmi-birodalmi központ legyen.
Általában a békegazdaság korszakát akarjuk visszahozni Európában”
– mondta Orbán Viktor.
„Higgadtság, nyugalom, körültekintés és egyeztetés” – sorolta a belpolitikához, a kegyelmi ügyhöz visszakanyarodó kérdésre a miniszterelnök. Mint kifejtette, ez azt jelenti, hogy a lehető legtöbb döntést a lehető legszéleskörűbb egyeztetés után kell meghozni.
Ha pertizán-döntések születnek, mint például a kegyelmi ügyben, akkor születhet rossz döntés, amelynek messze ható következményei lehetnek, „ennyi a lecke” – emelte ki.
Beszélt arról is: nem szereti a „kockázatos kalandokat”, ehelyett azt tartja előnyösnek, ha világos az a 3-4 érték, amin az ország politikája áll. Magyarország ebből a szempontból – szögezte le – kivételesen stabil ország. Munkaalapú gazdasági rendszer, családokra épülő társadalmi rendszer – sorolta, hozzátéve: ezen a két pilléren áll ma a magyar élet, ezeket nem lehet feladni.
Itt nincsen migráció, gender vagy brüsszeli alávetettség – itt szuverenitás van, családbarát politika, teljesítményre épülő gazdaságpolitika, családok tisztelete van”
– jelentette ki Orbán Viktor.
Abban bízunk, hogy a rossz arcúak mindig távoznak – utalt újabb riporteri kérdés nyomán a Fidesz személyzeti politikájára, egyúttal Magyar Pérerre Orbán Viktor, aki szerint ez egy önreflexív folyamat. Mint kifejtette,
az önreflexió nem politikai-idológiai kérdés, hanem karakter kérdése, hogy milyen emberek alkotják azt a közösséget, amit kormánynak nevezünk.
A kérdés, hogy „tartod-e az irányt, a célt”, ami most éppen az, hogy kimaradjunk egy európai háborúból. „Ennél nehezebb és fontosabb célt nem is tudok elképzelni” – tette hozzá. Elmondta azt is: aki azt várja a kormánytól, hogy kormányzás helyett kampányoljon, „az nem jó dolgot akar”, az kárára lenne az országnak.
Az ellenzéki oldal éppen újraszervezte magát, ami véleménye szerint nem változott: személyi változás történt, de lényegi nem.
Azon az oldalon – figyelmeztetett a miniszterelnök – a brüsszeli utasításokat végrehajtani akaró erők vannak, akik elfogadják a brüsszeli migrációs paktumot, akik együtt mennek az európaiakkal a háborúba, és ha hadigazdálkodást követelnek Magyarországtól, azt végrehajtják.
A feladatom nem az – mondta –, hogy a kampányversenyfutásban részt vegyek, hanem hogy az országot abban az állapotban tartsam, hogy ki tudjon maradni a veszedelemből: háborúból, migrációból.
Arra kérek mandátumot a magyaroktól 2026-ban, hogy kimaradjunk az európai háborúból; azt kérem, abban erősítenek meg, hogy tartsam kívül Magyarországot az európai háborús szövetségből
– tette hozzá.
A miniszterelnök úgy látja: hogy mi az aranykor és mi nem, azt a történészek döntik el, de itt és most a realitás, hogy 2026-ban arról kell dönteni, hogy csatlakozunk a brüsszeli „hajlandók” szövetségéhez, vagy kimaradunk a háborúból. Mert
a másik útvonal a hadigazdaság, a magyarok pénzét elviszik Brüsszelbe, onnan Ukrajnába, Magyarországon pedig elszegényedés következik be.
A Fidesznek és a Kereszténydemokrata Néppártnak egységes vezetése van, ez a legnagyobb versenyelőnye ma Magyarországnak a kormányfő megítélése szerint. Mint kifejtette: minden európai országhoz képest cselekvőképesebb kormánya van Magyarországnak.
Béke, béke, béke. Boldog új esztendőt!
– zárta a beszélgetést Orbán Viktor.
(Mandiner)