Új olajvezeték épül Magyarország felé, hazánk tranzitszerepbe léphet

Kiírták a tendert a magyar határtól induló új olajvezeték megépítésére Szerbiában – írta meg a helyi sajtó pénteken, melyet a Világgazdaság szemlézett.

Az RTS egészen pontosan arról számolt be, hogy kiírták a közbeszerzést a jelenlegi magyar határtól Újvidékig (Novi Sad) tartó kőolajvezeték megépítésére. A közbeszerzést a pancsovai (Pancevo) Transnafta hirdette meg és a kivitelezési munkálatokra, valamint a szakmai felügyeletre vonatkozik.

Az információ hivatalos, azt a szerb Bányászati és Energiaügyi Minisztériumban megerősítette az RTS-nek, azaz a szerb közszolgálati televíziónak. Az ajánlatok benyújtásának határideje február 5.

Ahogy azt a pályázati dokumentációban kifejtették, a kőolajvezeték

• az importútvonalak diverzifikálása
• és a hazai piac biztonságosabb ellátása érdekében épül,

mivel az egyetlen útvonal, amelyen keresztül Szerbia kőolajat importál, a JANAF-on (Adria-kőolajvezeték) keresztül vezet, amely jelenleg nem üzemel.

A kőolajvezeték Szerbián áthaladó szakasza 113 kilométer hosszú, maximális kapacitása pedig évi 5,5 millió tonna kőolaj.

A vezeték útvonala:

Magyarkanizsától (Kanjiza)

Zenta (Senta),

Ada,

Óbecse (Becej) 

és Zsablya (Zabalj) érintésével haladna 

Újvidékig (Novi Sad).

Az új kőolajvezetékről hosszabb ideje szó van, Magyarországot kötné össze Szerbiával. A beruházás magyar oldali költsége mintegy 130 milliárd forint, az előzetes tervek szerint a projekt 2025 végén kaphat engedélyt, átadása pedig 2027-re várható.

Mindez Magyarország olajtranzitszerepét is erősítheti, miközben valamelyest csökkentheti az Adria- és a Barátság-vezetékektől való függőséget.

A magyar és a szerb kormány még 2025. február közepén tett vállalást egy új kőolajvezeték építésének megkezdésére, amely mindkét ország energiabiztonságát érdemben növeli. Az összesen 304 kilométer hosszú vezeték teljes hosszából 180 kilométer idehaza a Százhalombatta–Algyő–Röszke-útvonalon valósul meg.

Az új olajvezeték kiépítése mindeközben nemcsak az energiabiztonságot javítja, hanem elősegíti a kereskedelmi kapcsolatok mélyítését is, hiszen stabil és kiszámítható ellátási láncot teremt az energiaszektorban.

Ráadásul Magyarország az olajpiacon is tranzitszerepbe léphet, erre Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője hívta fel a figyelmet korábban. Mindez nemcsak gazdasági haszonnal jár – hiszen a tranzit után díjat lehet felszámolni –, hanem hazánk geopolitikai súlyát is növeli a régióban.

Ennek most nagyon örülhet a Mol

Tekintve, hogy lényegében küszöbön áll a hivatalos bejelentése annak, hogy a Mol vásárolhatja meg a szerb olajvállalatot, a NIS-t az oroszoktól, az újonnan kiépülő kőolajvezeték, amely tehát a százhalombattai finomítót kötné végső soron össze a pancsovaival, nagy öröm a Mol számára - írja a Világgazdaság.