Gustavo Petro kolumbiai elnök az Egyesült Államok fenyegetései után kijelentette, hogy ismét kész fegyvert fogni, abban a hitben, hogy az emberek támogatni fogják, ha az Egyesült Államok őrizetbe veszi, ahogyan azt Nicolás Maduro venezuelai elnökkel is tették.
Az 1980-as években Petro részt vett az április 19-i városi partizánmozgalomban (M-19).
"Ha letartóztatják az elnököt, akit népem jelentős része szeret és tisztel, akkor szabadjára engedik a nép jaguárját... Bár nem voltam katona, tudom, mi a háború és az illegális harc. Megesküdtem, hogy a 1989-es békeszerződés aláírása óta többé nem nyúlok fegyverhez, de a hazámért újra fegyvert fogok, még ha nem is akarom ezt"
– írta Petro közösségi oldalán.
Szerinte ettől a pillanattól kezdve minden kolumbiai katona parancsot kapott: bármely biztonsági parancsnokot, aki "az amerikai zászlót részesíti előnyben a kolumbiai zászlóval szemben", azonnal elbocsássanak.
Petro kijelentette, hogy mélységesen bízik népében, ezért arra kérte őket, hogy védjék meg az elnököt minden jogellenes erőszakos cselekménytől. Megjegyezte, hogy a védelmének módja az, ha az ország összes településén megragadják a hatalmat, hozzátéve, hogy a biztonsági erőknek parancsot adtak arra, hogy ne a népre, hanem a betolakodókra tüzeljenek.
Az elnök azt is közölte, hogy elrendelte több rendőrségi hírszerző ezredes elbocsátását, mert „az állam ellen irányuló hamis információkat” szolgáltattak.
Korábban Donald Trump amerikai elnök Gustavo Petro kolumbiai elnököt "kokaingyártással" vádolta meg, és nem zárta ki egy ellene irányuló művelet lehetőségét.