Mintegy 35 ország vezetői és magas rangú képviselői egyeztetnek Ukrajna jövőjéről a francia fővárosban. A Párizsban tartott találkozó középpontjában az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák állnak, a háborúpárti vezetők egy része pedig már egy ideje európai katonák telepítéséről beszél.
A Hajlandók koalíciója kedden Párizsban ülésezik, hogy megvitassák az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákat, beleértve az európai katonai csapatok telepítésének a kérdését is. Az előzetes bejelentések szerint mintegy 35 ország vezetője vesz részt az egyeztetéseken – köztük az Egyesült Államok elnökének különmegbízottja, Steve Witkoff, valamint Donald Trump tanácsadója, Jared Kushner. A találkozón a kijevi vezetés konkrét vállalásokat szeretne elérni arra az esetre, ha Oroszország – egy esetleges békekötés után – ismét megtámadná Ukrajnát – írja az Origo az Euro News cikke alapján.
Emmanuel Macron francia államfő újévi megszólalásában arról beszélt, hogy egy esetleges békemegállapodás megszületése után jelentős vállalásokat fognak tenni Ukrajna határainak védelme érdekében. Macron szerint január 6-án, Párizsban a szövetségesek konkrét ígéreteket tesznek majd Ukrajna biztonságának garantálására.
Január 3-án Kijevben európai nemzetbiztonsági tanácsadók egyeztettek egy lehetséges ukrajnai béketervről. Az egyeztetések után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt nyilatkozta, hogy
Ukrajna párhuzamosan készül egy békemegállapodás elfogadására és az ország megvédésére arra az esetre, ha elhúzódna a háború.
Nemrég maga a német kancellár Friedrich Merz is arról beszélt, hogy nem hisz a konfliktus gyors rendezésében. Ráadásul az európai háborúpárti vezetők az elmúlt időszakban egyre többet hangoztatták egy európai katonákból álló kontingens Ukrajnába telepítését a biztonsági garanciák részeként.
Mi lesz napirenden Párizsban?
A források szerint a résztvevők elsősorban – a békekötés utáni – Ukrajna biztonságát garantáló vállalásokra koncentrálnak, amelyek célja Oroszország elrettentése egy esetleges jövőbeli támadástól. Volodimir Zelenszkij elnök már többször hangsúlyozta, hogy bármilyen békekötésre csak erős biztonsági garanciák mellet hajlandó.
Mint ismeretes, nemrég Volodimir Zelenszkij és Donald Trump amerikai elnök Floridában egyeztetett, ahol az ukrán elnök szerint sikerült a béketervekre vonatkozó szinte összes vitás kérdését rendezni. Zelenszkij ugyanakkor azt is jelezte, hogy vannak még érzékeny kérdések, mint amilyen a területi cserék kérdése. Ugyanakkor a biztonsági garanciák tekintetében nem volt vita Trump és az ukrán elnök között.
A biztonsági garanciákat – amelyeket a NATO kollektív védelmet rögzítő 5. cikkéhez hasonlítanak – a háborúpárti vezetők és Zelenszkij alapvető feltételnek tekintik ahhoz, hogy Ukrajna alkotmányban mondjon le a NATO-tagságra irányuló törekvéseiről.
A jelenlegi tervek szerint az frontvonalak mentén korszerű védelmi technológiákat telepítenének, miközben a biztonság további pillérét Ukrajna európai uniós csatlakozása jelentené. A 20 pontból álló béketerv 2027 januárjára célozza meg a tagságot, amit még az Európai Bizottság több tisztviselője megvalósíthatatlannak és túlzottan optimistának tart. Ahogy egyelőre az sem világos, hogy ezeket a garanciákat Európa pontosan milyen formában biztosítaná.
A szellem a palackban
A párizsi egyeztetések egyik legsúlyosabb kérdése egyértelműen annak a lehetőségnek a megvitatása lesz, hogy az európai hatalmak Ukrajna területén vagy annak közvetlen közelében katonai egységeket állomásoztassanak. A kérdés azonban több ponton is problémás. Az egyik, hogy Moszkva ezzel kapcsolatban jelezte:
elfogadhatatlannak tartja, hogy NATO-csapatok ukrán területen állomásozzanak.
A másik probléma azonban az, hogy ezzel az Európai Unió egyértelműen a konfliktus részévé válna, hiszen Oroszország már azt is jelezte korábban, hogy az Ukrajna területén állomásozó katonai egységeket legitim célpontnak tekintené.
Merz már utalt rá, hogy visszalőnének
Bármi is kerekedik majd ki a békekötés során, annyit már egészen biztosan előre lehet vetíteni, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus elhúzódó érzékenységet okozhat majd a régióban. Egy esetleges határ menti tűzpárbaj is elég lehet ahhoz, hogy a konfliktus újra kiéleződjön. Ebbe a helyzetben azonban európai katonákat küldeni minimum kockázatos.
Emlékezetes ugyanis, hogy nemrég maga a német kancellár Friedrich Merz beszélt arról, hogy Németország kész lenne katonai egységeket biztosítani, ha a két ország között demilitarizált övezetet hoznának létre.
A kancellár azonban még ennél is tovább ment és közölte, hogy ha szükséges ezek a katonák az orosz agresszióra válaszolnának is fegyverekkel. Egy ilyen incidens azonban nem csak az ukrán háború kiújulását, hanem egy Oroszország és Európa közötti háború kockázatát is magában hordozná.
(MNO)