Negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot Brüsszel: az uniós tagállamok minősített többsége jóváhagyta a Mercosur-országokkal kötendő kereskedelmi megállapodást. Mindezt úgy, hogy több tagállam – köztük Magyarország – határozottan ellenezte az egyezséget, amely újabb terheket róhat az európai gazdákra.
Az Európai Unió tagállamai minősített többséggel rábólintottak az EU és a dél-amerikai Mercosur-blokk közötti kereskedelmi megállapodás aláírására – erősítették meg uniós diplomáciai források a Politicónak. A döntés 25 évnyi egyeztetés után született meg, annak ellenére, hogy Franciaország, Lengyelország, Ausztria, Írország és Magyarország is ellenezte a megállapodást. Belgium tartózkodott.
A diplomáciai értesülések szerint az uniós nagykövetek ugyanakkor elfogadták azokat a kiegészítő mezőgazdasági biztosítékokat is, amelyek akkor lépnének életbe, ha Brazíliából, Argentínából, Paraguayból vagy Uruguayból túlzott mértékben növekedne az import.
Az EU vezetőinek péntek délután öt óráig van lehetőségük kifogást megfogalmazni.
A megállapodás aláírására Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a jövő héten Paraguayba utazik.
Mercosur-megállapodás: kiszorított európai gazdák
A megállapodás lényege, hogy jelentősen megnyitná az uniós piacot a dél-amerikai Mercosur-országok – Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay – mezőgazdasági termékei előtt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy olcsóbb, lazább környezetvédelmi és állatjóléti szabályok mellett előállított húsok, gabonák és egyéb agrártermékek áraszthatnák el Európát.
Az európai gazdák attól tartanak, hogy nem tudnak versenyezni ezekkel a termékekkel, ami tömeges gazdaságbezárásokhoz és a vidék elsorvadásához vezethet. A félelmeket tovább erősíti, hogy az Európai Bizottság nem valódi védőintézkedéseket kínál, hanem pénzügyi ígéretekkel próbálja tompítani az ellenállást.
Brüsszel a Mercosur-megállapodás elfogadása érdekében jelentős forrásokat ígért az agráriumnak, ám ezek nem új pénzek. A tervek szerint a közös agrárpolitika keretében olyan forrásokat nyitnának meg, amelyeket eredetileg infrastruktúrára, egészségügyre, oktatásra és szociális beruházásokra szántak. Elemzők szerint ez nem valódi ellentételezés a várható piaci veszteségekért, hanem rövid távú politikai alku, amely hosszú távon gyengíti az EU pénzügyi mozgásterét és válságkezelési képességét.
(MNO)