A hadművelet előkészítése hónapokig tartott. A Vörös Hadsereg célja az Osztrogozsszk–Rosszos vasútvonal megszerzése volt, amely kulcsfontosságú utánpótlási és hadműveleti tengelynek számított. A támadás fő erejét a 40. szovjet hadsereg adta, amely az urivi és a sztorozsevojei hídfőkből indított kitöréssel kezdte meg az offenzívát a Donnál. Az erőviszonyok egyértelműen a támadó fél javára billentek: élőerőben közel háromszoros, tüzérségben ötszörös, páncélosokban pedig mintegy másfélszeres túlerővel rendelkeztek - írja a Szeged Ma.
Fagy és tűz a Don partján
A támadás hajnalán a hőmérséklet mínusz 30 Celsius-fok alá süllyedt, egyes feljegyzések szerint a hadtest naplója mínusz 42 fokot is rögzített. Ebben az embertelen hidegben indult meg a szovjet támadás a IV. hadtest arcvonalának északi szakaszán, az urivi hídfőből déli irányban. A kezdeti események megítélése máig ellentmondásos.
A hivatalos magyar hadijelentések szerint a 7. könnyű hadosztály 4. gyalogezrede hősiesen küzdött, és az első támadásokat, súlyos veszteségek árán visszaverte.
Más, későbbi visszaemlékezések azonban arról számolnak be, hogy a védelem meglepetésszerűen omlott össze, az alakulatok rendezetlenül hátráltak, és a hátországban álló tüzérségi eszközök harc nélkül kerültek szovjet kézre. Szovjet források ezzel szemben csekély saját veszteségről és jelentős számú hadifogolyról számoltak be.Elmaradt segítség, késlekedő erősítések
A kialakuló válság láttán a hadsereg-parancsnokság kérte a front legdélebbi részén állomásozó Cramer-csoport bevetését. A német vezetés azonban, von Weichs hadseregcsoport-parancsnok megítélése szerint, a támadást még nem tekintette döntő jelentőségűnek, így az erősítések nagy részét visszatartották.
Mindössze a német 700. páncéloskötelék kapott parancsot ellentámadásra, ám ez az egység is jórészt elavult technikával rendelkezett.
A behavazott utak, a dermesztő hideg és az üzemanyaghiány miatt a páncélosok jelentős része el sem érte a kijelölt bevetési területet. A III. hadtest által küldött erősítések szintén elkéstek. Az áttörésen keresztül a szovjet egységek akadálytalanul nyomultak előre, majd észak felé fordulva a III. hadtest hátába kerültek. Ezzel megnyílt az út a további bekerítések és a későbbi, még súlyosabb veszteségek előtt.
Emlékezés és tanulság
Az Osztrogozsszk–Rosszos hadművelet első napja világosan megmutatta a 2. magyar hadsereg nehéz helyzetét: elégtelen felszerelés, hiányos védelem, elmaradó szövetséges támogatás és embertelen hideg időjárás. Az évforduló nemcsak hadtörténeti esemény felidézésére ad alkalmat, hanem arra is, hogy emlékezzünk azokra a magyar katonákra, akik a Don mentén, gyakran kilátástalan körülmények között teljesítették kötelességüket és akik közül oly sokan soha nem tértek haza.
A doni katasztrófa emléknapja január 12.
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.