Elfogadhatatlannak tartja Donald Trump amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatosan tett kijelentéseit az Európai Parlament, amely szerint a demokratikus partnerek közötti kapcsolatokban nincs helye ilyennek. Az EP képviselőcsoportjainak elnökei által jegyzett közleményben kiállnak Dánia és Grönland szuverenitása és területi integritása mellett, valamint hangsúlyozzák, az Egyesült Államok korábban kijelentette, hogy a sziget Dániához tartozik. A képviselőcsoportok elnökei arra szólították fel Trumpot, tartsa ezt tiszteletben.
Közös közleményben fejezte ki az Európai Parlament minden képviselőcsoportjának az elnöke Dánia és Grönland szuverenitása és területi integritása, valamint a szabályokon alapuló nemzetközi rend melletti kiállását.
Az EP képviselőcsoportjainak az elnökei azután álltak ki közös közleményben Dánia és Grönland mellett, hogy Donald Trump amerikai elnök és adminisztrációjának több tagja az utóbbi időben többször kifejezte igényét Grönland iránt. Trump a hétvégén kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak meg kell szereznie a szigetországot, és ezt vagy a könnyű, vagy a nehéz úton is el tudják intézni. Az amerikai elnök korábban nem zárta ki, hogy akár katonai erővel tenne így, miközben a Dániához tartozó autonóm terület szintén a NATO tagja.
Mint a közleményben fogalmaznak az EP-képviselők, az Északi-sark biztonsága stratégiai prioritás, és elkötelezettek annak védelme mellett.
A Dán Királyság, beleértve Grönlandot is, NATO-tag, és teljes mértékben kiterjednek rá a szövetség kollektív biztonsági garanciái. Az Európai Parlament továbbra is megerősíti Európa védelmi képességeit, és biztosítja, hogy az EU tagállamai betartsák NATO-kötelezettségvállalásaikat, többek között a védelembe történő fenntartható beruházások és az északi-sarkvidéki régióban lévő erős jelenlét révén
– írják a közleményben, amelyben hangsúlyozzák, hogy az Arktisz biztonságát a NATO-n belül biztosítják, és Dánia több nemzetközi partnerrel, többek között az Egyesült Államokkal is megállapodást kötött a térség biztonsága érdekében.
AZ EP SZERINT A DÁNIÁT ÉS GRÖNLANDOT ÉRINTŐ DÖNTÉSEK KIZÁRÓLAG DÁNIÁRA ÉS GRÖNLANDRA TARTOZNAK, ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK 1916-BAN EGY MEGÁLLAPODÁSBAN KIJELENTETTE, HOGY A SZIGET DÁNIÁHOZ TARTOZIK.
Az ezen megállapodás megváltoztatására irányuló külső kísérletet az EP elfogadhatatlannak tartja.
A közleményben „egyértelműen elítélik” a Trump-adminisztráció Grönlanddal kapcsolatos kijelentéseit, amelyek az EP szerint sértik a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányának alapelveit, valamint egy NATO-szövetséges szuverenitását és területi integritását.
Az ilyen kijelentések elfogadhatatlanok, és nincs helyük a demokratikus partnerek közötti kapcsolatokban
– olvasható a közleményben, amit azzal zárnak, hogy felszólítják az Európai Bizottságot és a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácsot, hogy határozzanak meg konkrét és kézzelfogható támogatást Grönlandnak és Dániának.
Akár a NATO végét is jelentené, ha az Egyesült Államok megtámadná Grönlandot
Donald Trump amerikai elnök már első ciklusa alatt is meg szerette volna vásárolni a szigetországot Dániától, visszatérése óta pedig ismét előállt ezen igényével, ugyanakkor immáron akár a gazdasági nyomást vagy a katonai akciót sem zárja ki, hogy az Egyesült Államok fennhatósága alá helyezze a szuverén, Dániához tartozó autonóm szigetet.
Június 14-én, szerdán Lars Lokke Rasmussen dán és Vivian Motzfedt grönlandi külügyminiszterek Washingtonba utaztak, hogy amerikai kollégájukkal, valamint az amerikai alelnökkel találkozzanak. A találkozó után Rasmussen azt nyilatkozta, továbbra is alapvető nézeteltérés van az Egyesült Államok, valamint Dánia és Grönland között, és mindössze annyiban tudtak megegyezni, hogy nem értenek egyet.
Nem sikerült megváltoztatnunk az amerikai álláspontot. Egyértelmű, hogy az elnöknek ez a vágya, hogy meghódítsa Grönlandot. Nagyon világossá tettük, hogy ez nem a királyság érdeke
– mondta a találkozó után Rasmussen.
Donald Trump területi igényét az Európai Unió, illetve a tagállamai is komolyan kezelik: Dánia kérésére több ország is katonákat vezényelt a szigetországba, hogy ott egy kétnapos hadgyakorlaton vegyenek részt – Németország és Franciaország mellett Svédország, Norvégia és az Egyesült Királyság küldött csapatokat Grönlandra.
Emmanuel Macron a grönlandi helyzet miatt rendkívüli védelmi ülést is tartott Párizsban, ahol arról döntöttek, hogy a francia hadsereg is részt vesz a hadgyakorlaton.
Trump egyébként annak ellenére jelentette be igényét Grönland iránt, hogy a szigetországban jelenleg is vannak amerikai katonák, mivel Grönlandon működik egy amerikai katonai bázis. A NATO tagjaként pedig állomásoztathat csapatokat más országokban, így a Dániához tartozó autonóm területen is.
Amennyiben ennek ellenére Trump katonai erőt használna saját szövetségese ellen, az lényegében a NATO végét jelentené: a szövetséges országok ugyanis nem szokták egymást megtámadni.