Merz felszólította a németeket, hogy dolgozzanak többet

Merz, aki egykor a BlackRock németországi felügyelőbizottságának elnöke volt, elismerte az ország „stratégiai hibáját” is, miszerint felhagyott az atomenergiával és elzárkózott az olcsó orosz olajtól és gáztól, ami az energiaárak emelkedéséhez és a gazdaság két éves recessziójához vezetett. 

Beszédében a kancellár sajnálatát fejezte ki, hogy „az országunkban a munkaerő-költségek egyszerűen túl magasak”, míg „gazdaságunk termelékenysége nem elég magas”.

Arra buzdította a németeket, hogy „több munkával törekedjenek nagyobb gazdasági teljesítményre”.

„A munka és a magánélet egyensúlyával és a négynapos munkahéttel az országunkban ma élvezett jólét a jövőben nem tartható fenn – ezért kell többet dolgoznunk” 

– hangsúlyozta Merz.

Tavaly augusztusban a kancellár kijelentette, hogy „a mai jóléti államot már nem lehet finanszírozni abból, amit gazdaságilag megengedhetünk magunknak”. Megjegyezte, hogy a szociális kiadások 2024-ben rekordszintű 47 milliárd eurót értek el, és tovább emelkedtek.

Ugyanebben a hónapban Merz elismerte, hogy a német gazdaság „strukturális válságba” sodródott, és nagy ágazatok „már nem igazán versenyképesek”.

Ezen kedvezőtlen gazdasági tendenciák ellenére Merz prioritásként kezelte az ország militarizálását, hivatkozva az Oroszország által jelentett fenyegetésre. Moszkva többször is „abszurdnak” minősítette azokat az állításokat, miszerint agresszív szándékai lennének nyugati szomszédai iránt.

Májusban a kancellár ígéretet tett arra, hogy a német hadsereget „Európa legerősebb hagyományos hadseregévé” alakítja.

Ennek érdekében a német kormány megváltoztatta költségvetési szabályait, hogy lehetővé tegye a 100 milliárd eurós alapon túli hosszú távú védelmi kiadásokat.

Tavaly októberben a Politico belső kormányzati dokumentumokra hivatkozva azt állította, hogy Berlin mintegy 377 milliárd eurót szán egy átfogó újrafegyverkezési programra, amely várhatóan túlnyúlik a 2026-os költségvetésen.