A támadást vasárnap fegyveres bandák hajtották végre, és két templomot vett célba egy elszigetelt faluban Kaduna államban – közölte hétfőn egy keresztény pap és az AFP által megtekintett ENSZ-biztonsági jelentés.
Afrikában a legnépesebb országban november óta újra megnövekedett a tömeges emberrablások száma, ami arra késztette az amerikai kormányt, hogy karácsony napján katonai csapásokat hajtson végre az ország északnyugati részén fekvő Sokoto államban. Donald Trump elnök azzal vádolta a nigériai fegyveres csoportokat, hogy üldözik a keresztényeket, akik szerinte „népirtás” áldozatai.
„A támadók nagy számban érkeztek, eltorlaszolták a templomok bejáratát, és kényszerítették a hívőket, hogy menjenek ki a bozótosba”
– nyilatkozta az AFP-nek Joseph Hayab tiszteletes, a Nigériai Keresztény Szövetség elnöke.
„172 embert raboltak el, de kilencen megszöktek, így 163-an még mindig velük vannak” – tette hozzá Hayab, hozzátéve, hogy a támadások a vasárnapi misén történtek Kurmin Wali faluban, a többségében keresztény Kajuru körzetben. A támadásokat megerősítette az AFP által hétfőn megtekintett ENSZ-jelentés, amely „több mint 100 hívő” elrablásáról számol be. A Kajuru körzet „erdős és ritkán lakott területeivel” „kedvelt célpontja az emberrablásoknak”, mivel „a banditák szabadon működhetnek és elmenekülhetnek a biztonsági erők elől” – hangsúlyozza a jelentés.
ItIshaku Dan’azumi szerint 166 embert raboltak el három falusi templomban a mise alatt.
A rendőrség nem erősítette meg a támadást
A Kaduna állami rendőrség nem erősítette meg a támadást. De a rendőrség vezetője újságíróknak azt mondta, hogy a rendőrök reagáltak a riasztásra és vasárnap kimentek a „feltételezett bűntény helyszínére”. „Eddig nincs információ támadásról vagy emberrablásról” – nyilatkozta Muhammad Rabiu rendőrfőnök egy helyi televíziós csatornán.
A belbiztonsági államtitkár, Sule Shauibu elutasította az emberrablásról szóló „beszámolót”, amelyet „teljesen hamisnak” tartott. „Nincs erre vonatkozó bizonyítékunk” – biztosította.
„Csak a politikusok tagadják, hogy embereinket elrabolták” – válaszolta Kurmin Wali helyi vezetője az AFP kérdésére. „Jelenleg 166 ember van a rablók kezében” – biztosította, sajnálkozva, hogy faluját fegyveresek fenyegetik.
„Ez hatással volt mezőgazdasági tevékenységünkre, mert kevesebb élelmiszert termelünk, mint korábban. (...) Soha nem panaszkodtunk a hatóságoknak a térségünkben történt emberrablások miatt, mert mi is hozzájárultunk az elrabolt emberek szabadon bocsátásának finanszírozásához. Néha akár 20 embert is elrabolnak, de mi soha nem panaszkodtunk, hanem magunk oldottuk meg a problémát.”
„Ezúttal a hatóságokhoz fordultunk, mert az elrabolt emberek száma meghaladja a kezelési képességeinket” – tette hozzá ItIshaku Dan’azumi.
A tömeges emberrablások gyakoriak Nigériában, legtöbbjüket váltságdíjért követik el a helyi „banditák” néven ismert bűnözői bandák. Bár a váltságdíj fizetése törvényileg tilos, az emberrablások „strukturált és jövedelmező iparággá” váltak, amely 2024 júliusa és 2025 júniusa között mintegy 1,66 millió dollár (körülbelül 1,40 millió euró) bevételt hozott, a lagoszi székhelyű SBM Intelligence tanácsadó cég jelentése szerint.
Ez az új emberrablási hullám, amelynek részeként novemberben több mint 300 diákot és tanárt raboltak el egy katolikus iskolából az ország középső részén – akiket azóta szabadon engedtek –, mélyen megrázta az országot, amely szinte egyenlően oszlik meg a többségében muszlim észak és a főként keresztény déli rész között.
Erre válaszul Bola Tinubu nigériai elnök november végén rendkívüli állapotot hirdetett ki, és megkezdte a katonák és rendőrök toborzását az országot sújtó bizonytalanság leküzdése érdekében - írja a Le Monde.