Az Egyesült Államok 200 katonát von ki a NATO-ból és annak tanácsadó csoportjaiból, mivel a Pentagon csökkenteni kívánja jelenlétét Európában a Washington és az EU közötti, Grönlanddal kapcsolatos nézeteltérések miatt kialakult feszültségek miatt. Erről ír a The Financial Times (FT) és a The Washington Post (WP) forrásokra hivatkozva.
Egy tisztviselő szerint a csökkentést már több hónapja tervezték. A Pentagon fokozatosan vonja ki a személyzetet, és a szolgálati idő lejártával nem pótolja őket – közölték az FT forrásai.
A WP szerint az USA visszavonul közel 30 NATO-szervezetből, köztük olyan speciális központokból is, amelyek a szövetséges csapatok különböző háborús tevékenységekhez való felkészítésével foglalkoznak. Az USA részvétele ezekben a központokban nem szűnik meg teljesen, pontosította a lap forrása.
Három tisztviselő szerint az energiaellátás biztonságával és a NATO tengeri műveleteivel foglalkozó tanácsadó csoportok is érintettek lehetnek a leépítésben. Két másik tisztviselő hozzátette, hogy az USA a szövetség speciális műveletekkel és hírszerzéssel foglalkozó struktúráiban is csökkenti képviseletét. Ugyanakkor ezeknek a funkcióknak egy része más részlegekhez kerül át, ami enyhíti a döntés következményeit – írja a Post.
A NATO vezérkarában nem látnak komoly okot aggodalomra a közelgő leépítés miatt, mivel annak mértéke csekély, és a szövetségnek volt elég ideje felkészülni rá – írja az FT. Az amerikai tisztviselő a lapnak elmagyarázta, hogy ez egy megfontolt intézkedés, amely tükrözi a szövetségesek előrelépését abban, hogy Donald Trump amerikai elnökségének kezdete óta nagyobb felelősséget vállalnak saját védelmükért.
A Grönland körüli válság akkor súlyosbodott, amikor Trump bejelentette, hogy ellenőrzést kíván gyakorolni az autonóm terület felett, amely formálisan Dánia fennhatósága alatt áll. Trump állítása szerint a szigetet „körülveszi” az orosz és a kínai flotta, és „abszolút szükséges” az Egyesült Államok védelméhez.
Január 17-én Trump bejelentette, hogy február 1-jétől 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Királyságból, Németországból, Dániából, Hollandiából, Norvégiából, Finnországból, Franciaországból és Svédországból származó árukra. Ezek az intézkedések – szerinte – addig maradnak hatályban, amíg meg nem állapodnak Grönland „teljes és végleges megszerzéséről”. Június 1-jétől a vám mértéke 25%-ra emelkedik.
Válaszul az európai országok katonákat küldtek Grönlandra az „Arctic Resilience” hadgyakorlatra. A Reuters arról számolt be, hogy a francia hatóságok NATO-gyakorlatok lebonyolítását kérték Grönlandon. Emellett a Financial Times forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az Európai Unió tagállamai fontolgatják 93 milliárd euró értékű válaszvámok bevezetését az Egyesült Államok ellen, vagy az amerikai vállalatok hozzáférésének korlátozását az unió piacához.