Az energiáról ma már nem műszaki, hanem hatalmi kérdésként beszélnek Európában – mondta Schmidt Mária az Energiaszuverenitás 2026 konferencián. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint az uniós energiapolitika ideológiai zsákutcába futott, miközben Magyarország célja továbbra is az ellátásbiztonság és a nemzeti szuverenitás megőrzése. Elárulta azt is, hogy szerinte miért küldték Magyarországra Kapitány Istvánt.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója nyitotta meg hétfőn az Energiaszuverenitás 2026 konferenciát, amelyet a XXI. Század Intézet szervezett. Köszöntőjében világossá tette, hogy az energia megszerzése és felhasználása nem technikai kérdés, hanem nemzetpolitikai és szuverenitási ügy. Így volt ez korábban is, és szerinte így marad a jövőben is.
Németország bezárta az atomerőműveit
Schmidt Mária hangsúlyozta, a magyar nemzetpolitika következetesen szuverenitási szempontból tekint az energiakérdésre. Nem pusztán ellátásról, hanem mozgástérről van szó. Különös fényt ad ennek – fogalmazott –, hogy Magyarország és az Európai Unió sem rendelkezik fosszilis energiahordozókkal.
Schmidt Mária szerint az energiakérdés az elmúlt években átideologizálódott és átpolitizálódott Európában. Úgy fogalmazott: mindebben kulcsszerepe volt az ENSZ Klímaegyezményének, amely szerinte nem szakmai, hanem ideológiai irányba tolta el a vitát.
Európát „elcsúfították” a szélerőművek és a napelemparkok. Pedig ezek nem önálló megoldások, hanem kiegészítő energiaforrások. Példaként említette Németországot, amely a zöldátállás mellett döntve bezárta atomerőműveit, és ezzel párhuzamosan lemondott az olcsó orosz energiahordozókról.
Felidézte, Ukrajna felrobbantotta az Északi Áramlat vezetékeit. Közben az uniós vezetők szankciókkal sújtották Oroszországot, majd döntés született arról is, hogy 2027-től tilos lesz orosz energiaforrást használni az Európai Unióban. Ezzel szemben – hangsúlyozta – Magyarország elérte, hogy mentesüljön az energiaszankciók alól, és megőrizze mozgásterét az ellátásban.
Miért küldték Magyarországra Kapitány Istvánt?
Schmidt Mária szerint a nyugat-európai országok az orosz fosszilis energiahordozókat drágább amerikai LNG-re cserélték, ami nem csak az energiaárakat hajtotta fel, hanem tovább növelte Európa függését az Egyesült Államoktól. Ráadásul – tette hozzá – ez a megoldás kifejezetten káros a környezetre is.
Úgy látja, az unió egyre elszántabban vesz részt az orosz–ukrán háborúban, miközben nem érzékeli, hogy a transzatlanti erőtér megrendült. Szerinte az unió egyszerre próbálja támogatni Ukrajnát és erőt fitogtatni Amerikával szemben.
Schmidt Mária azt mondta: az uniós döntéshozók ukrán győzelemre számítanak, és abban is érdekeltek, hogy Ukrajna természeti kincseit gazdaságilag kiaknázzák.
Schmidt Mária szerint ezért küldték Magyarországra Kapitány Istvánt, valamint Orbán Anitát a Tisza Párton keresztül. Szerinte a cél a magyar energiapolitika megváltoztatása. Kiemelte, hogy Mark Rutte – jelenlegi NATO-főtitkár – már 2013-ban kizárólagosságot szerzett az ukrán palagáz feltárására és kitermelésére. Schmidt állítása szerint erről a Shellen keresztül kötöttek megállapodást.
Szerinte ma Brüsszelben az a feladat, hogy Magyarországot is ráállítsák az ukrán palagázra, és ezzel kiszolgáltatottá tegyék Ukrajnának és a Shellnek.
Utóbbiról úgy fogalmazott: a vállalat „halálra kereste magát” a szankciós politikán. Ezzel szemben – hangsúlyozta – Magyarország célja a saját termelés növelése az elektrifikáció során. Nem importfüggőségben, hanem belső kapacitásokban gondolkodnak. Az energiaszuverenitás megőrzése a nemzeti szuverenitás garanciája – érvelt zárásként a Terror Háza Múzeum főigazgatója.