Újabb, nemzetközi pénzügyi körökhöz köthető személyek csatlakoztak Magyar Péter csapatához. Az Ellenpont szerint a háttérben a világ egyik legnagyobb vagyonkezelője, a BlackRock befolyásszerzési kísérlete állhat.
A választások közeledtével sorra jelennek meg Magyar Péter körül a nemzetközi pénzvilághoz köthető szereplők. A pártelnök nemrég mutatta be új igazolását, a Shell korábbi alelnökét, Kapitány Istvánt, akit gazdaságfejlesztési és energetikai vezetővé nevezett ki. Kármán András, az Erste Lakástakarékpénztár volt elnöke már nyáron csatlakozott a Tiszához költségvetési és adópolitikai szakértőként, míg Orbán Anitát, a Vodafone Global vezetőjét a hétvégén külügyi vezetőként mutatták be. Közös bennük, hogy korábbi munkáik révén a globális pénzügyi körökhöz, elsősorban a BlackRockhoz köthetők, amely az elmúlt években jelentős globális befolyásra tett szert – írja az Ellenpont.
Schiffer András: Magyar Péter BlackRock-gyarmatot akar berendezni itthon
A vagyonkezelő stratégiai iparágakban, köztük a fegyvergyártásban is érdekelt, így pénzügyi haszna származik az ukrajnai háború folytatásából. Kritikusok szerint politikai befolyását is folyamatosan növeli: több vezető európai politikust is kapcsolatba hoztak már vele. A portál szerint
a BlackRock most Magyarországon is teret nyerne, ehhez pedig a Tisza Pártot és Magyar Pétert használhatja eszközként.
Schiffer András, az LMP korábbi elnöke a folyamatokat úgy értékelte: „Magyar Péter BlackRock-gyarmatot akar berendezni itthon.”
Schiffer szerint Kapitány István, Orbán Anita és Kármán András hátterében két név közös: a BlackRock és a Vanguard, amelyeket korábban már a „világkormányhoz” legközelebb álló pénzügyi óriásokként emlegettek. Ezek az alapok ma számos amerikai és európai vállalatban meghatározó tulajdonrésszel bírnak, gyakran a legnagyobb részvényesként. Éppen ezért érdemes megvizsgálni, mivel foglalkoznak ezek a pénzügyi szereplők, és milyen céljaik lehetnek Magyarországgal.
Így lett a BlackRock a világ legnagyobb vagyonkezelője
A világ legnagyobb alapkezelőjének számító BlackRockot 1988-ban alapították New Yorkban, eredetileg a BlackStone Csoport részeként, kötvénypiaci fókuszú befektetőként. Jelenlegi nevét 1992-ben vette fel, majd 1999-ben tőzsdére lépett, akkor már 165 milliárd dollárnyi vagyont kezelve.
A vállalat ügyfelei – nyugdíjalapok, biztosítók, bankok, cégek és magánszemélyek – pénzét fekteti részvényekbe és kötvényekbe, kezelési díj ellenében. Jelentős mérföldkő volt a Barclays Global Investors 2009-es felvásárlása, amely tovább erősítette piaci pozícióját a 2008-as válság után.
Ma a BlackRock 38 országban, mintegy 128 irodával működik, Észak-Amerika mellett elsősorban Európára koncentrálva.
Az átlagember számára felfoghatatlan pénzeket mozgatnak meg: 2025 végére a kezelt vagyonuk rekordösszegre, nagyságrendileg 14 000 milliárd (14 billió) dollárra nőtt
– olvasható az Ellenpont oldalán.
Ezzel továbbra is toronymagasan vezetik a világ legnagyobb vagyonkezelőinek rangsorát, messze megelőzve a második helyezett Vanguardot is.
Viszonyításképp: a BlackRock által kezelt vagyon forintban mintegy 4,8 billiárd, ami a magyar éves GDP körülbelül 110-szerese, a világ GDP-jének pedig több mint 15 százaléka. Jelzésértékű, hogy 2024 végén a globális részvénypiac értéke már meghaladta a világ éves gazdasági teljesítményét – ez jól mutatja a pénzügyi óriás erejét.
Még aggasztóbb, hogy ezek a vagyonkezelők szorosan összefonódnak, gyakorlatilag egymás tulajdonosi köreiben is jelen vannak.
A Yahoo Finance adatai szerint a Vanguard közel 9 százalékos, a State Street pedig mintegy 4 százalékos részesedéssel bír a BlackRockban. Fordítva is igaz: a State Streetnél a Vanguard több mint 13, míg a BlackRock nagyjából 9 százalékkal tulajdonos.
A három vagyonkezelő együtt gyakorlatilag uralja a globális piacot: a világ legnagyobb cégeinek közel 90 százalékában ők rendelkeznek a legerősebb szavazati joggal. Olyan márkák mögött állnak, mint a Coca-Cola, a PepsiCo, a Procter & Gamble, a Colgate-Palmolive vagy a Netflix – vagyis bár ezernyi termék sorakozik a polcokon, a többségük végső soron ehhez a pénzügyi triumvirátushoz köthető.
Ilyen mértékű pénzügyi koncentrációra még nem volt példa, ezért a téma élénken foglalkoztatja a tengerentúli véleményformálókat is. Ian Carroll youtuber nemrég azt mutatta be, miként szövi át a BlackRock a Vanguarddal és a State Streettel együtt a globális piacot.
Lényegében arra jutott, hogy egyetlen vállalatcsoport kontrollálja a legfontosabb iparágakat, így a globális gazdaságot.
Meglepő módon a ma már a Telexhez tartozó G7 pár éve úgy fogalmazott: a BlackRock és a Vanguard áll most a legközelebb a „világkormányhoz”.
BlackRock és társai a fegyvergyártók mögött: óriási részesedések a hadiiparban
A BlackRock és társai mára stratégiai ágazatokat uralnak a mezőgazdaságtól a tech- és gyógyszeriparon át, de a legnagyobb üzlet egyértelműen a hadiipar. Nyilvános adatok szerint a világ vezető fegyvergyártói mögött mindenhol ott áll a BlackRock, a Vanguard és a State Street.
A három vagyonkezelő több mint 30 százalékos részesedéssel bír az F-35 vadászgépeket és HIMARS-rakétákat gyártó Lockheed Martinban, míg a B-21 bombázókat és drónokat készítő Northrop Grumman esetében közel 30 százalék a tulajdonrészük. A BlackRock mindkét vállalatnál jelentős, önálló befolyással rendelkezik.
De a további három hadiipari óriásban, az F-15 vadászgépeiről és Apache helikoptereiről ismert Boeingban, az Abrams tankokat gyártó General Dynamicsban és a Patriot rakétákat előállító RTX-ben (Raytheon) is főrészvényesek, nagyságrendileg 20 százaléknyi részesedésük van.
De miért is lényeges mindez? Azért, mert zömében ezek a hadiipari óriások gyártják az Ukrajnába küldött fegyvereket. És mivel mögöttük tulajdonosként a BlackRock és társai állnak, ők profitálnak a hadiipari megrendelésekből. Ebből pedig az következik, hogy
a dollárbilliókat megmozgató vagyonkezelőknek gazdasági érdekük a háború fenntartása és folytatása, hiszen így még nagyobb profitot tudnak bezsebelni.
Egyes tengerentúli vélemények szerint a háború elkerülhető lett volna, ám a Northrop Grumman és társai érdekeltek voltak a NATO bővítésében, hogy Ukrajnának NATO-kompatibilis fegyvereket adhassanak el – biztos piacot teremtve maguknak.
A háború nemcsak a fegyverek miatt hatalmas üzlet: Oroszország támadása után a BlackRock azonnal jelezte részvételét Ukrajna újjáépítésében.
Volodimir Zelenszkij 2022 decemberében megállapodást kötött Larry Finkkel arról, hogy a globális vagyonkezelő a háború után koordinálhatja az ország helyreállítását célzó befektetéseket.
Larry Fink korábban a Rothschild-csoportnál és a Blackstone-nál dolgozott, és máig szoros kapcsolatot ápol ezekkel a pénzügyi körökkel. Jelenleg tagja a Soros Györgyhöz köthető Council on Foreign Relationsnek, valamint a davosi Világgazdasági Fórum kuratóriumának is.
A Forbes legfrissebb összesítése szerint Fink a világ 2807. leggazdagabb embere, a vagyona körülbelül 1,3 milliárd dollárra tehető. 2018-ban ő volt a világ 28. legbefolyásosabb embere.
A megállapodás nem maradt puszta ígéret: a BlackRock és Larry Fink továbbra is aktívan jelen vannak az ukrán üzletekben, Zelenszkij elnök többször is egyeztetett a vállalat vezetőivel. Ukrajna jelentős titánérc-kitermelő, amely kulcsfontosságú a modern fegyvergyártásban, emellett bővelkedik földgázban, grafitban és ritkaföldfémekben is – ezek mind felkeltették a globális cégek érdeklődését.
Elképesztő üzletről van szó: korábbi amerikai jelentések szerint nagyságrendileg 10 és 12 billió (ezermilliárd) dollár közé tehető Ukrajna ásványkincs-vagyona.
A fentiekből kiindulva az Egyesült Államok jelenlegi egészségügyi minisztere, ifjabb Robert F. Kennedy 2024 januárjában elmondott beszédében "pénzmosásként" jellemezte a háborút. Szerinte a Biden-adminisztráció Ukrajnának szánt milliárdjai valójában nem a kijevi vezetéshez, hanem az amerikai fegyvergyártókhoz, azaz a BlackRock-körhöz vándoroltak. Egyúttal rámutatott arra, hogy ugyanaz a kör profitál a pusztításból (fegyvereladásokból), amelyik majd az újjáépítésből is fog.
A BlackRock mára megkerülhetetlen globális szereplővé vált, és egy ilyen erejű hálózat értelemszerűen lojális, érdekeit képviselő politikusokat keres világszerte. Ebbe a képbe illeszkednek a Tisza körül felbukkanó tanácsadók, Kapitány István és Kármán András, akik közvetve ehhez a körhöz köthetők. Ugyanakkor nem csak Magyarország került a BlackRock látókörébe.
Politikai hálózatot építenek fel kinevelt szereplőkkel
Larry Fink bevált stratégiája, hogy politikusokat emel vezető pozíciókba, majd később rajtuk keresztül terjeszti a BlackRock befolyását. Így történt Mexikóban is: Manuel López Obrador elnökké választása után a cég gyorsan megszerezte a nyugdíjalapok jelentős részét. Hasonló kapcsolatok a Biden-adminisztrációban is feltűntek.
De talán a vagyonkezelő nyomulásának legszimbolikusabb terepe Németország, aminek azért is van kiemelt jelentősége, mert Berlin a gazdasági gyengélkedés ellenére továbbra is az európai gazdaság motorja.
Németország jelenlegi kancellárja, a kontinens egyik legnagyobb hatalmú politikusa Freiedrich Merz ugyanis magas tisztséget viselt a BlackRocknál.
Politikai visszatérése előtt, 2016 és 2020 között a cég németországi leányvállalatának felügyelőbizottsági elnöke volt, ahol kulcsszerepet játszott a vállalat és a politikai-gazdasági döntéshozók közötti kapcsolatok erősítésében.
Merz mellett Emmanuel Macron is a nemzetközi pénzügyi világból érkezett: politikai pályája előtt a Rothschild & Cie Banque befektetési bankára volt. 2017-es megválasztása után rövid időn belül egyeztetett a BlackRock vezetőivel, köztük Larry Finkkel, akit még abban az évben Párizsba is meghívott a francia gazdaságról tárgyalni – a találkozóról készült fotó bejárta a világsajtót.
Nem ez volt az egyetlen találkozója a francia elnöknek a BlackRock-vezérrel: többek között 2024 februárjában is együtt mutatkoztak egy berlini konferencián.
Elnöksége alatt Macront többször is az a vád érte, hogy a BlackRock érdekeit képviseli.
2019–2020-ban országos tiltakozáshullám indult Franciaországban a nyugdíjkorhatár-emelést is tartalmazó reform miatt. Sokan a BlackRock befolyását sejtették Macron döntése mögött, a feszültség pedig odáig fajult, hogy tüntetők betörtek a vagyonkezelő párizsi székházába.
Finkék nemcsak politikusokon keresztül, hanem intézményi szinten is megjelentek, többek között Brüsszelben. Komoly visszhangot váltott ki, amikor az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság épp a BlackRockot kérte fel egy ESG-tanulmány elkészítésére – miközben a szabályozni kívánt banki szektor egyik legnagyobb befektetője maga a vagyonkezelő.
Kiállnak a woke mellett
Az amerikai republikánusok gyakran vádolják a BlackRockot és társait azzal, hogy „woke” vállalati szemléletet erőltetnek a gazdaságra. A kritika Larry Fink egy 2017-es, később kiszivárgott beszédére vezethető vissza, amelyben a vezérigazgató kijelentette: a magatartásformákat ki kell kényszeríteni – különösen a nemi és faji sokszínűséget érintő kvóták terén.
Trump választási győzelme után a BlackRock visszafogta nyílt ideológiai szerepvállalását, és korábbi irányvonalát már inkább „pénzügyi kockázatként” kezeli. A gyakorlatban azonban továbbra is progresszív elvárásokat támaszt alkalmazottaival szemben.
(MNO)