A Magyar Ügyvédi Kamara élesen bírálta a kormány szolidaritási hozzájárulásról szóló, visszamenőleges hatályú rendeletét, amely korlátozza a perelhetőséget, és közvetlenül beavatkozik a bíróságok független ítélkezésébe. A testület szerint a jogbiztonság, a bírói függetlenség és a jogorvoslathoz való jog alapelvei sérülnek a rendelet miatt.
A szolidaritási hozzájárulás perelhetőségét korlátozó kormányrendelet sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét, a jogbiztonság elvét, a joghoz való hozzáférés elvét, a jogorvoslathoz való jogot, a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát – tartalmazza a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségének az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleménye.
A Magyar Ügyvédi Kamara határozott jogi álláspontja szerint a kedden kihirdetett kormányrendeletben „meghatározott azon szabály, hogy a szolidaritási hozzájárulás megállapításával, beszedésével, elszámolásával összefüggő intézkedés vagy irat nem minősül hatósági aktusnak, és ellene közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek helye nincs, továbbá, hogy e rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is – visszaható hatállyal – alkalmazni kell, és a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatosan folyamatban lévő pert a bíróságnak meg kell szüntetni, sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét, a jogbiztonság elvét, a joghoz való hozzáférés elvét, a jogorvoslathoz való jogot, a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát".
KIEMELTÉK, HOGY A MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARA HATÁROZOTTAN KIÁLL AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS MINT HATALMI ÁG FÜGGETLENSÉGE MELLETT, ÉS FONTOSNAK TARTJA A MEGSZÓLALÁST MINDEN OLYAN ESETBEN, AMIKOR A BÍRÓI FÜGGETLENSÉG SÉRÜL.
Legalább ilyen fontos, hogy hallassa a kamara a hangját akkor is, ha az ügyfelek alapvető jogai sérülnek – fűzték hozzá.
A testület szerint a kormányrendelet közvetlen beavatkozást jelent a bíróságok független ítélkezési tevékenységébe, hiszen folyamatban lévő ügyek érdemi elbírálására vonatkozó direkt utasítást tartalmaz. A jogalkotó viszont konkrét ügyekre szabott jogalkotással „az ügy mikénti eldöntésére utasítást az eljáró bíróságnak nem adhat”. Ha így tesz, ezzel az alaptörvényben és Magyarország által vállalt nemzetközi egyezményekben garantált bírói függetlenséget és a hatalmi ágak elválasztásának jogállami alapértékét sérti – írták.
A Magyar Ügyvédi Kamara a fenti rendelet kihirdetését követően szükségesnek tartja felhívni a figyelmet arra, hogy a jogalkotás során minden jogosult tartózkodjon a fenti elveket sértő normák meghozatalától!
– fogalmaz közleményében a testület.
Az ügyvédi kamara közleményével ugyanazon a napon derült ki, hogy a Fővárosi Törvényszék megtartja a szolidaritási hozzájárulás ügyében indított pert Budapest önkormányzata ellen, a következő tárgyalási napot is kitűzte. A törvényszék szerint a döntés komoly jogállamisági kérdéseket vet fel, és új szintre emeli a kormány és a Fővárosi Önkormányzat közötti konfliktust.