A Politico bemutatta a Zelenszkij-tervet, melynek egyik fő eleme Orbán Viktor leváltása és Magyar Péter hatalomra juttatása

A terv több pontja is foglalkozik egy a magyar kormányváltás gondolatával, remélve azt, ha Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke kerülne a miniszterelnöki székbe, minden akadály elhárulna az ukrán EU-csatlakozás előtt. 

Az Európai Unió új, precedens nélküli tervet fontolgat, amely részleges tagságot adna Ukrajnának már a csatlakozási folyamat korai szakaszában. Ez lehetővé tenné, hogy Ukrajna hamarabb bekapcsolódjon az uniós döntéshozatalba, miközben még dolgozik a teljes jogú tagsághoz szükséges reformokon – írja a Politico.

A kezdeményezés célja Ukrajna európai elköteleződésének megerősítése és Oroszországtól való eltávolítása, különösen egy esetleges békemegállapodás fényében. 

Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, a csatlakozási folyamat sürgős, és egy konkrét dátum kijelölése politikai és nemzetközi garanciát is jelentene.

Az elképzelés Emmanuel Macron többsebességes EU-víziójára épül, és előnye, hogy időt adna Ukrajnának a reformokra anélkül, hogy elveszítené az uniós perspektívát. Ugyanakkor komoly politikai akadályok állnak előtte, köztük Magyarország ellenállása, miközben az EU-n belül is érzékeny vitákat vált ki a „fordított bővítés” gondolata.

A lap öt különböző országot képviselő diplomatával, valamint három EU-s és két ukrán tisztviselővel folytatott beszélgetés alapján öt lépést azonosított:

• 1. Ukrajna felkészítése:

Az EU előrehozza Ukrajna csatlakozási előkészítését, azaz informális útmutatást ad Kijevnek a tagsághoz vezető jogi „tárgyalási klaszterekről”, amelyek közül hármat már ismertettek. Márciusban, egy ciprusi informális miniszteri találkozón további klaszterek részleteit is átadnák, hogy Ukrajna mielőbb megkezdhesse a szükséges munkát, miközben az unió megerősítené politikai támogatását. Uniós tisztviselők ugyanakkor hangsúlyozzák: a reformokban nem lesznek kiskapuk, a gyors haladás nem mehet a minőség rovására. Az EU szerint a tagság valódi értéke a csatlakozási folyamat során végrehajtott átalakulás, és ezt össze kell egyeztetni az időnyomással. Ukrajna jelezte, vállalja a feladatot, Zelenszkij szerint technikailag 2027-re készen állnának, az EU-tagságot pedig biztonsági garanciaként is értelmezik.

• 2. „Fordított bővítés” koncepciója

Az EU-ban olyan rugalmasabb csatlakozási keret kialakításáról folynak egyeztetések, amely feloldaná a bővítési patthelyzetet. 

Ursula von der Leyen több modellt is felvázolt, köztük a „fordított bővítés” koncepcióját, amely szerint 

az országok előbb politikailag csatlakoznának, majd fokozatosan kapnák meg a teljes jogokat és kötelezettségeket. A cél nem a követelmények lazítása, hanem erős politikai jelzés küldése azoknak az országoknak – például Ukrajnának, Moldovának vagy Albániának –, amelyek csatlakozását háború vagy egyes tagállamok ellenállása hátráltatja. 

A javaslat megosztja az EU-t: míg több érintett ország és vezető nyitott az átmeneti megoldásokra, hangsúlyozzák, hogy a teljes jogú tagság végső célnak kell maradnia. Mások, különösen Németország, attól tartanak, hogy a többszintű tagság aláásná az unió egységét, és betarthatatlan ígéreteket szülne. A támogatók remélik, hogy ha a nagy tagállamok többsége kiáll az ötlet mellett, Berlin is meggyőzhető lesz.

• 3. Kormányváltás Magyarországon 

Ukrajna EU-tagságának egyik fő akadályának az egyhangúság követelményét jegyezték meg, valamint úgy látják, Orbán Viktor határozottan ellenzi a bővítést, és az EU-n belül Vlagyimir Putyin legközelebbi szövetségesének tartják. Brüsszelben és több uniós fővárosban ezért a közelgő magyar választásokra tekintenek, és annak lehetőségét mérlegelik, hogy Orbán Viktor esetleges távozásával vagy megkerülésével oldják fel a vétót. Megjegyezték, a miniszterelnök kampányában élesen Ukrajna-ellenes retorikát használ, és a tisztviselők nem számítanak arra, hogy a választások előtt álláspontot váltana. 

Az Orbán–Zelenszkij konfliktus az EU szerint már személyes szintre jutott, kölcsönös vádakkal és nyilvános támadásokkal. Egyes uniós szereplők abban bíznak, hogy esetleges kormányváltás után Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője enyhíthet Magyarország ellenállásán, különösen mivel népszavazást ígért a kérdésről. 

Ha azonban Orbánt újraválasztják, az EU más, további lépésekhez nyúlhat Ukrajna csatlakozásának előmozdítására.

• 4. Donald Trump nyomásgyakorlása Orbán Viktorra

Az EU-ban abban bíznak, hogy Donald Trump közvetett módon befolyásolhatja Orbán Viktor Ukrajna-ellenes álláspontját, mivel az amerikai elnök szoros politikai szövetségese a magyar miniszterelnöknek. Trump nyíltan jelezte, hogy közvetítő szerepet vállalna az ukrán–orosz békemegállapodásban, amelynek része lehet Ukrajna 2027-es EU-csatlakozási perspektívája is. 

A terv szerint Trump nyomást gyakorolhatna Budapestre a megállapodás elfogadása érdekében. 

Volodimir Zelenszkij utalt arra, hogy az Egyesült Államok garanciát vállalna arra, hogy senki ne akadályozza a békecsapat egyes elemeit, és politikailag együttműködjön európai szervezetekkel a blokkolás elkerülésére. Uniós diplomaták szerint erre már volt példa korábban is, amikor a Trump-adminisztráció nyomást gyakorolt Orbán Viktorra az Oroszországgal szembeni uniós szankciók kapcsán.

• 5. Magyarország szavazati jogának elvétele

Van terv arra az esetre is, ha Donald Trump beavatkozása nem vezet eredményre, az EU az utolsó eszközként Magyarország szavazati jogának felfüggesztését mérlegelheti a 7. cikk alkalmazásával. Ez a legsúlyosabb politikai szankció a blokkban, amely felfüggeszti a tagállam jogait, így az új országok csatlakozásával kapcsolatos szavazati jogot is. Jelenleg az EU nem tervezi a 7. cikk aktiválását az áprilisi magyar választások előtt, mert, mint mondták, az a magyar kormányfőnek kedvezne. Ugyanakkor Brüsszelben felmérik, hogy mennyire támogatott az eszköz alkalmazása, ha Orbán Viktort újraválasztják és továbbra is akadályozná az uniós döntéshozatalt, mivel egy diplomata szerint egy ilyen lépés „teljesen lehetséges”. 

(index)