Elhárult minden jogi akadály, az Európai Parlament többsége megszavazta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós közös uniós hitel felvételét és folyósítását Kijev számára. Ezzel elhárult az államcsőd veszélye Kijevben, mivel a 24 EU-tagállam által közösen felvett hitel biztosítja az ország pénzügyi igényeinek nagy részét az elkövetkezendő két évben - írja az Index.
A tervezett február 24-e, az orosz inváziónak évfordulója helyett az Európai Parlament előrehozta, és február 11-én, szerdán délben szavazott az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelfelvételről, valamint az ehhez szükséges két jogalkotásról, a jelenlegi 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keret (MFF), valamint az ebben szereplő Ukrajna-eszköz módosításáról.
Ahogy várni lehetett, a Kijevnek szánt 90 milliárd eurós hitelt az Európai Parlament többsége megszavazta.
A hitelfelvételt és ennek kritériumait tartalmazó megerősített együttműködésről szóló rendeletet az 652 EP-képviselőből 458 igennel, 140 nemmel, 44 tartózkodás mellett fogadták el, a folyósításhoz szükséges Ukrajna-eszköz módosítása 473 igennel, 140 nemmel és 32 tartózkodással ment át, míg az MFF módosítását, ami a fedezetet biztosítja, 490 EP-képviselő támogatta, 130 ellenezte 32 tartózkodás mellett.
A szavazás eredménye nem érhet váratlanul senkit, bár a Mi Hazánk egyetlen EP-képviselőjének is helyet adó szélsőjobboldali Szuverén Nemzetek Európája (ESN) a szavazás előtt kezdeményezte, hogy azt napolják el, de ezt végül nem támogatta az EP többsége.
A tagállamok állam- és kormányfői még a decemberi EU-csúcson állapodtak meg, hogy Magyarország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia kimaradásával 90 milliárd eurónyi hitelt vesznek fel közösen, amit aztán Kijev 2026-os és 2027-es pénzügyi szükségleteinek a háromnegyedét fedezi.
Ezután az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság még januárban mutatta be magát a konstrukciót, ami alapján a 90 milliárd euróból Kijev
- annak kétharmadát, 60 milliárd eurót katonai segítségnyújtásra költheti;
- egyharmadát, 30 milliárd eurót pedig az ukrán költségvetés támogatására használhatja fel.
Ugyanakkor a hitelkonstrukció valamennyire rugalmas, így a 60–30-as arány nincs kőbe vésve. Emellett az ukrán állam finanszírozására fordított 30 milliárd euró kifizetését az Európai Bizottság reformokhoz köti, elsősorban erős demokratikus eljárásokhoz, a jogállamiság tiszteletben tartásához, valamint korrupcióellenes intézkedésekhez – Kijev számára a kifizetések elméletben akkor válnak elérhetővé, ha ezeket teljesíti.
Míg a 60 milliárd eurós katonai támogatást Kijev elsősorban az EU-ból, Ukrajnából vagy az Európai Gazdasági Térség országaiból származó eszközökre és lőszerekre költheti,
és csak abban az esetben térhet el ettől, ha sürgős katonai igényei miatt azokra azonnal szükség lenne, és ezen országokból az nem lenne teljesíthető.
A tagállamok kormányaiból álló Európai Unió Tanácsa (röviden: Tanács) még múlt héten állapodtak meg a hitelfelvétel jogi keretéről. Amennyiben a tagállamok az MFF és az Ukrajna-eszköz módosítására is rábólintanak, akkor az Európai Bizottság megkezdheti a hitelfelvételt, majd annak finanszírozását.
Ukrajnának azért volt szüksége a 90 milliárd eurós támogatásra, mert a honvédő háborút vívó ország államcsőddel nézett volna szembe, ha nem találtak volna megoldást a finanszírozására.
Az eredeti terv az úgynevezett jóvátételi hitel lett volna, amit az EU-ban immobilizált orosz vagyon felhasználásával finanszíroztak volna, ugyanakkor mivel arról a tagállamok vezetői decemberben nem tudtak megállapodni, így alternatív megoldásként álltak elő az eurókötvények kibocsátásával.