Mától teljes jogú nőként ismeri el az EP a „transznőket”, a tagállamoktól is ezt várják el

A döntés közvetlen előzménye, hogy márciusban uniós delegáció utazik New Yorkba az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságának ülésére. 

Az EP most azt kéri az Európai Tanácstól – vagyis a tagállamoktól –, hogy az EU hivatalos álláspontjaként jelenjen meg a nemzetközi fórumon: 

a „biológiai nem” mint védett jogi kategória helyett a „genderidentitás”, amely szintén elsődleges hivatkozási alap lehet. 

Az EP ezzel azt üzente, hogy a „transznők nők” immár törvény betűje szerint is a nőjogi agenda részévé válhatnak, ami újabb lépés a genderideológia terén az európai jogalkotásban. A kritikusok úgy látják, ez a nők jogainak politikai felszámolását” jelenti, mivel a biológiai nemhez kötött védelmek – például a női menedékházak vagy sportversenyek esetében – fellazulhatnak. 

A határozatot az EP nőjogi bizottsága terjesztette elő. Bírálói szerint ezzel az uniós jog egyik alapelvét,

• a biológiai nemen alapuló megkülönböztetés tilalmát írhatják felül, és
• a biológiai realitás helyett önazonossági nyilatkozatokra épülő megközelítést erősíthetik.

A magyar képviselők szavazása élesen kirajzolta a politikai törésvonalakat. 

A Fidesz jelenlévő képviselői, illetve a Mi Hazánk politikusa, Borvendég Zsuzsanna nemmel szavaztak a javaslatra. A Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció EP-képviselői ugyanakkor távol maradtak a szavazástól.

A konzervatív bírálatok szerint a döntés veszélyezteti a nők biztonságát és a biológiai nemhez kötődő jogi garanciákat. Támogatói ezzel szemben azt hangsúlyozzák: a cél az egyenlő bánásmód és a diszkriminációmentesség erősítése.

A vita azonban túlmutat egyetlen állásfoglaláson: arról szól, hogy az Európai Unió a jövőben a biológiai nemet vagy a genderidentitást tekinti-e elsődleges hivatkozási alapnak a nőjogi politikában. 

(mandiner)