Az Egyesült Államok külügyminiszterének beszédének kiemelt jelentősége van, hiszen jelzést adhat arról, milyen transzatlanti kapcsolatra számíthat Európa, és hogyan látja a kontinens szerepét a NATO vezető hatalma a katonai szövetségben.
A beszéd központi eleme egyértelműen az Európával közös történelem, a szoros szövetség megőrzésének fontossága volt, jelezve, hogy változásra van szükség, mert a globális világ aláásta a nyugat pozícióit.
Rubió beszédét a berlini fal 1989-es leomlásának említésével kezdte, ami ugyan szabadságot hozott, de a külügyminiszter szerint a határok nélküli világ „őrült eszméjét” is, amiért „drágán megfizettünk.”
A migráció nem kívánatos következményei, veszélyei felemlegetésével Rubio a határvédelem szigorítására tért rá:
„ez nem az idegengyűlölet kifejeződése, hanem a szuverenitást kifejező lépés, amely nélkülözhetetlen a civilizáció túléléséhez”.
Ezután jött a beszéd központi eleme, Európa és Amerika közössége, történelmének, kultúrájának elválaszthatatlansága.
Az ellátási láncok feletti ellenőrzés kulcseleme a Nyugat szuverenitásának, hogy ne legyen kiszolgáltatva másoknak – vont mérleget Rubio.
Ennek feladása hiba volt és ezt „közösen követte el” a nyugat, Rubio szerint ezért az újjáépítést is közösen kell végezni, szerinte Donald Trumpnak épp ez a szándéka az Egyesült Államok elnökeként. „Ha kell egyedül is végrehajtjuk, de mi ezt önökkel közösen képzeljük el” – mondta, megjegyezve, hogy
nincs szükség gyenge szövetségesekre, hanem olyanokra, akik helyre akarják tenni a kapcsolatokat, annak érdekében, hogy a jövőben „senki ne akarja próbára tenni a a mi közös erőnket”, azaz a a transzatlanti kapcsolatokat fenntartó Nyugat erejét.
Európa sorsa nem mellékes Amerika számára, „Amerikában, az egész nyugati féltekén mindannyian Európa gyermekei vagyunk” – mondta tapsot aratva.
Rubio elismerte, hogy olykor nyersen szólt az amerikai diplomácia az európaiakhoz: „De azért, barátaim, mert mindez nekünk is fontos”. Fontos a közös jövő, mert „Európával nem csak gazdaságilag, katonailag vagyunk egy közösség, hanem lelkileg, kulturálisan is.”
A nemzetközi rendnek az elmúlt 80 évben az ENSZ központi eleme volt, és Rubio szerint most is fontos, ám mégsem tudta rendezni a legégetőbb nemzetközi konfliktusokat:
az Egyesült Államok kellett a gázai háború lezárásához, és ahhoz is, hogy Ukrajna és Oroszország tárgyalóasztalhoz üljön a négy éve tartó háborúban.
Említést tett arról, hogy a venezuelai vezetőt amerikai beavatkozással elfogva kellett az Egyesült Államokba szálltani, hogy felelősségre lehessen vonni, „40 bomba kellett” Irán nukleáris létesítményei ellen ahhoz, hogy az ország atomfegyvert célzó programját visszanyessék. „Egy tökéletes világban mindezt diplomáciai eszközökkel, határozatokkal lehetne elérni”. „De nem élünk tökéletes világban, és nem engedhetjük, hogy bárki nyíltan fenyegethesse polgárainkat, és veszélyeztesse a globális stabilitást, az elvont nemzetközi jog mögé bújva, amelyet épp ők sértenek meg rendszeresen” – mondta a külügyminiszter.
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.