Decemberben jól érzékelhető változás történt a jegybank kommunikációjában. A döntéshozók akkor jelezték: a jövőben nem előre kijelölt pályán haladnak, hanem ülésről ülésre, az aktuális gazdasági adatok alapján döntenek a kamatszintről. Ez lényegében azt jelentette, hogy kommunikációs szinten megnyílt a lehetőség a kamatcsökkentés előtt.

Ez azért különösen fontos, mert a januári inflációs adatok közzététele után a most keddi kamatdöntő ülés a szokásosnál is nagyobb figyelmet kap. Február közepén a Központi Statisztikai Hivatal közzétette a januári inflációs adatokat.
Januárban ugyanis 2,1 százalékra lassult az infláció. Ez nemcsak a piaci várakozásoknál lett kedvezőbb, hanem azt is jelenti, hogy a pénzromlás üteme a jegybanki cél alá csökkent.
Hasonlóra legutóbb 2021 januárjában volt példa, ilyen alacsony inflációt pedig utoljára 2018 márciusában láthattunk. A friss számok így új helyzetet teremtettek a Magyar Nemzeti Bank számára.
Az infláció immár három egymást követő hónapban a 2–4 százalékos célsávon belül alakult, ami stabilizálódó árkörnyezetre utal.
Havi összevetésben összesen 0,3 százalékkal emelkedtek az árak, ami januárban kifejezetten alacsonynak számít.
Összességében kedvező, visszafogott inflációs környezet rajzolódik ki, amely mellett a jelenlegi, 6,5 százalékos alapkamat már viszonylag magasnak tűnik.
Legutóbb 2024. szeptember 25-én, közel másfél éve vágott kamatot a jegybank 25 bázisponttal, így értünk el 6,75 százalékról 6,5 százalékra. Hosszú várakozás után kedden újra a kamatvágás mellett döntött a jegybank Monetáris Tanácsa.
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.
