Az Európai Bizottság szerint “nincs közvetlen veszélyben Magyarország és Szlovákia kőolajellátása” a Barátság vezetékhez tartozó infrastruktúra megrongálódása ellenére. A testület elnöke sürgette a javítások felgyorsítását - írja az ukrán propagandalap, a HVG.
Az Európai Bizottság brüsszeli sajtótájékoztatóján Anna-Kaisa Itkonen szóvivő elmondta, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijevi látogatásán egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, és “kérte a javítási munkálatok felgyorsítását” - írják.
A Bizottság tájékoztatása szerint "Ukrajna már megkezdte a sürgősségi helyreállítást", ugyanakkor a munkálatok folyamatos orosz bombázások közepette zajlanak. Zelenszkij felhívta a figyelmet arra, hogy az energetikai infrastruktúra javítása emberéleteket is követelhet, ami rendkívül magas ár.
Itkonen beszámolt az Olajkoordinációs Csoport üléséről is, amelyen Magyarország és Szlovákia megerősítette: megkezdték stratégiai olajtartalékaik felszabadítását. Az uniós szabályok szerint ezek a készletek legalább 90 napnyi nettó importot, illetve 61 napnyi fogyasztást fedeznek – attól függően, melyik a magasabb. A Bizottság hangsúlyozta: nincs ellátásbiztonsági kockázat sem a két érintett tagállamban, sem uniós szinten - olvasható a cikkben.
A kieső szállítás pótlására a horvátországi Adria-vezeték jelenti a legfontosabb alternatív útvonalat. A brüsszeli tájékoztatás szerint a vezeték kapacitása elegendő Magyarország és Szlovákia teljes szükségletének fedezésére. Hozzátették, jelenleg nem orosz eredetű kőolaj érkezik ezen az útvonalon, ugyanakkor a Mol Csoport által lekötött, nem orosz nyersolajat szállító tankerhajók már úton vannak a horvát olajterminál felé. A Bizottság szerint "az Adria-vezeték teljes mértékben képes pótolni a Barátság kiesését".
Ugyanakkor Horvátország jelenleg vizsgálja, hogy az EU- és amerikai szankciók alapján jogszerűen fogadhat-e orosz nyersolajat tengeri kikötőiben. Felmerült az ukrán Odessza–Brodi vezeték igénybevétele is alternatív megoldásként. A Bizottság ezt az opciót is vizsgálja, de egyelőre inkább középtávú lehetőségként tekint rá, nem azonnali megoldásként.
A brüsszeli testület szerint elsődleges cél az energiaellátás biztonságának garantálása valamennyi tagállam számára – különösen a háborús környezet és az energetikai infrastruktúrát érintő orosz támadások közepette - írja a HVG.