A színész-aktivista szerint a szabadságért és a jobb körülményekért folytatott harc sosem könnyű, de mindig megéri, ha az ember hű marad önmagához és az értékeihez.
Én vajdasági vagyok. Harmadikos voltam, amikor átjöttünk Magyarországra, és engem itt kiközösítettek az osztálytársaim. Nagyon fájdalmas pillanatok voltak.
Román menekültnek hívtak, rendszeresen gúnyolódtak rajtam. Biztosan alakítottak a személyiségemen ezek a helyzetek.
Rendre visszanyúlok ahhoz a sráchoz, aki nem kapta meg azt a biztonságot, amire vágyott. Például most is, hiszen egy érzékeny, kiszolgáltatott karaktert kellett eljátszanom – magyarázta a tiszás aktivista.
Az én megoldásom az volt, hogy elkezdtem idősebbekkel barátkozni, kosáredzésekre járni, és mindennap vicceket szállítottam nekik. Tulajdonképpen a humornak köszönhetően találtam rá az új közösségemre. Az osztálytársaimmal pedig csak annyit voltam együtt, amennyit kénytelen voltam - mondta.
Úgy véli, a vele történtek miatt egyfajta páncélt növesztett, aminek máig hasznát veszi. Úgy fogalmaz: extrovertált személyiség, szereti az embereket, de, hogy igazán közel engedjen magához valakit, az kimondottan ritkán fordul elő.
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.