A cég szerint a kapcsolódó termékek gyártását is leállítja, ami hatással lesz a globális héliumpiacra is.
A lépést azután jelentették be, hogy
Iránból drónokkal támadták a világ legnagyobb, Ras Laffanban található LNG-exportlétesítményét, de a cég Mesaieedben található erőművét is támadás érte.
A lépés azért is fontos, mert Katar a világ harmadik legnagyobb bizonyított földgázkészletével rendelkezik, amely a világ teljes készletének körülbelül 11 százalékát teszi ki.
A szállításokat azonban nemcsak ez nehezítette, hanem az is, hogy Irán lezárta a Hormuzi-szorost, hiszen becslések szerint azon keresztül megy a globális LNG- kereskedelem mintegy 20 százaléka, aminek túlnyomó többségét Katar adja.
A szoroson áthaladó LNG-mennyiség 83-84 százaléka ázsiai országokba érkezik, főleg Kínába, Indiába és Dél-Koreába, ezek az országok bonyolították le a hormuzi LNG-forgalom 52 százalékát 2024-ben. Az európai LNG-import mintegy 10 százaléka származik a szoroson keresztül érkező forgalomból, elsősorban katari forrásból. Mindez azt jelentheti, hogy nőhet a verseny az európai és ázsiai vásárlók között az LNG-ért.
Mindezt erősíti, hogy a szakértők szerint a szoros tartós lezárása esetén a globális LNG-kínálat 15 százalékkal is csökkenhet a 2024-es szintekhez képest, emiatt pedig drágulás várható.
Ez utóbbi amúgy már látható: a TTF holland gáztőzsdén az árak több mint 40 százalékkal ugrottak meg hétfőn, ami a szakértők szerint leginkább a katari LNG-termelés leállításához köthető.
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.