Az ukrán külügyminisztérium súlyos jogsértésekkel vádolja Magyarországot, miután a TEK páncélozott járművel és gépfegyverekkel tartóztatott fel hét fegyvertelen ukrán inkasszátort az M0-son. A Kijevbe visszatért emberek beszámolói szerint “28 órán át bilincsben, bekötött szemmel, jogi képviselet és konzulsegítség nélkül tartották őket fogva, miközben egy cukorbeteg férfi csak eszméletvesztés után kapott orvosi ellátást”, írja a 24.hu, az egyik ukrán propagandalap.
Az ukrán külügyminisztérium szerint “Magyarország több nemzetközi jogi kötelezettségét is megsértette”, amikor 2026. március 5-én a budapesti körgyűrűn a magyar Terrorelhárítási Központ (TEK) feltartóztatott két pénzszállító járművet és hét ukrán munkavállalót, akik az osztrák Raiffeisen Bank és az ukrán Oschadbank közötti szerződés alapján szállítottak értéket Bécsből Ukrajnába.
Az erről szóló közlemény szerint a szállítmány minden európai vám- és szállítási szabálynak megfelelően volt dokumentálva, a magyar hatóság pedig azt is tudta, hogy az ukrán pénzszállítók nem viselnek fegyvert. Ennek ellenére páncélozott járművet, gépfegyvereket és gránátvetőket bevetve tartóztatták fel őket.
Kijev szerint a magyar fél eljárása „durva, cinikus jogsértések” sorát valósította meg:
- bár az ukránok csak tanúk voltak, 28 órán át bilincsben, végig bekötött szemmel tartották őket fogva;
- elvették személyes tárgyaikat és telefonjaikat;
- nem engedték értesíteni családtagjaikat, munkáltatójukat vagy az ukrán nagykövetséget;
- a lefoglalt személyes tárgyak nagy részét nem adták vissza;
- egy egészségügyi problémákkal küzdő ukrán férfi csak akkor kapott ellátást, amikor összeesett, előtte pedig olyan injekciót kapott, amely veszélyesen megemelte a vércukrát;
- az ukránokat oroszul hallgatták ki, nem biztosítottak számukra tolmácsot;
- megtagadták az ügyvédhez való hozzáférést;
- megakadályozták az ukrán konzul találkozását velük, hamis információkat adva a tartózkodási helyükről.
Az ukrán diplomácia „állami banditizmusnak” és akár „túszejtéssel felérő” cselekménynek minősíti az esetet. Az ukrán külügy azt állítja, hogy a március 6-án hozott kitoloncolási és hároméves schengeni kitiltási döntés valójában azért született, mert az ukrán állampolgárok nem tettek a magyar hatóságok számára „kívánatos” vallomást.
Kijev követeli “a felelős magyar tisztviselők elszámoltatását, az állampolgárok jogsértésének kivizsgálását”, az Oschadbank pénzszállító járműveinek és a szállított értékeknek haladéktalan visszaszolgáltatását.
Ukrajna azt is közölte: minden rendelkezésre álló nemzeti és nemzetközi jogi eszközzel élni fog, és fenntartja a jogot „megtorló lépések” alkalmazására.
Az Oschadbank ügyvédje korábban azt mondta, hogy a magyar hatóságok nem értesítették az ukrán bankot a lefoglalásról.