Uniós szinten a legalacsonyabbak között a magyarországi infláció

Az Európai Unió 27 tagországa közül a múlt hónapban már csupán hat EU-tagállamban volt kisebb a pénzromlás, s a nem uniós országok közül is csak az egymással gazdasági és monetáris unióban lévő Svájc és Liechtenstein kettőse került elénk az adataikat a legfrissebb Privátbankár európai inflációs körkép elkészültéig nyilvánosságra hozott államok közül. Igaz, ehhez kellett az állam beavatkozása, az árrésstop, amely nélkül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az elemzők becslései szerint is 1,5 százalékponttal magasabb lenne az infláció. Vagyis több mint a duplája a most februári 1,4-nek – amivel viszont már a rangsor második felében találnánk magunkat, igaz, még akkor sem a vége felé.

Áremelkedést indíthat el a közel-keleti háború

Különösen, hogy az újabb, ezúttal a Közel-Keleten kitört háború az olajárak durva megemelkedése miatt az egész világot inflációs nyomás alá helyezheti. Ez a folyamat már februárban – még az ottani fegyverek eldörrenése előtt – elindult. Az adatait a Privátbankár európai inflációs körkép elkészültéig publikált negyven európai országból 16 számolt be a januárinál magasabb éves fogyasztóiár-indexről, eggyel több, mint ahány alacsonyabbról, miközben kilencben stagnált a pénzromlás.

Most februárban a legjobban a kiugróan magas inflációjával már jó ideje sikertelenül küszködő Törökország ezen rátája nőtt januárhoz képest, 0,88 százalékponttal, megelőzve Finnországot (0,8 százalékpont) és Franciaországot (0,7 százalékpont). A pólus másik, pozitív végén Norvégia áll, 0,9 százalékpontos egyhavi inflációcsökkentéssel, a második helyen Fehéroroszország (–0,8 százalékpont), de a harmadik helyen már Magyarország jön (–0,7 százalékpont).

Infláció: előkelő helyen állunk az uniós rangsorban

Hasonló eredményre és helyezésre számíthatunk az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat által ma délelőtt publikálandó rangsorban. A Magyar Nemzet cikke megjelenéséig elérhető adatközlések alapján

Magyarország egy hellyel jobban áll majd, mint a „sima”, átlagos inflációk összevetésében. Nevezetesen a hatodik helyen a maga 1,6 százalékos rátájával, Olaszországgal holtversenyben.

Érdekes, hogy a már említett inflációs nyomás egyelőre nem tükröződik az európai jegybankok gyakorlatában. Az egy hónappal ezelőttihez képest ugyanis – két központi bankot, köztük az MNB-t leszámítva – egyikőjük sem lépte meg az áremelkedések ellen leghatásosabb monetáris politikai eszköznek számító alapkamat-emelést.

Az MNB a tizenhat havi mozdulatlanság után végrehajtott negyed százalékpontos lazításnál az infláció jóval jobban, 0,7 százalékponttal csökkent, ezzel az egy hónappal korábbi harmadikról a negyedikre csúsztunk vissza a visszatekintő reálhozamok alapján összeállított ranglistánkon.

(MNO)