A magyar kormányfő nem adta fel a hitel ellen emelt vétóját, így az Európai Unió továbbra sem kezdheti meg a Kijevnek szánt 90 milliárd eurós hitel folyósítását. Sajtóhírek szerint a tagállamok vezetői sokáig vitáztak a témáról.
Nem sikerült meggyőznie a többi tagállam állam- és kormányfőjének Orbán Viktor magyar miniszterelnököt az EU-csúcson, aki továbbra is vétózza az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitel folyósítását.
A Politico, valamint az Eurológus információi szerint is a témáról 90 percig vitáztak az EU-csúcson, azonban végül nem sikerült meggyőzni a magyar miniszterelnököt, aki a napirendi pont során visszautasította azt, hogy a magyarországi választási kampánynak köze lenne a vétójához.
Az Eurológus információi szerint
A VITÁN ÖSSZESEN 20 ÁLLAM- ÉS KORMÁNYFŐ SZÓLALT FEL, AKIK ELÍTÉLTÉK A MAGYAR MAGATARTÁST, MIVEL A HITELFELVÉTELT DECEMBERBEN MÉG TÁMOGATTA A MAGYAR KORMÁNYFŐ AZZAL A FELTÉTELLEL, HOGY ABBÓL MAGYARORSZÁG KIMARAD,
és ezzel szerintük aláássa az európai döntéshozatalt, miközben Ukrajnának rendkívül szüksége van a pénzügyi támogatásra.
Ugyanakkor a Politico információi Orbán azzal érvelt, hogy szerinte tartotta a szavát a decemberi megállapodáshoz, azonban a Barátság kőolajvezeték leállásával megváltozott a helyzet, hiszen annak leállása egzisztenciális kérdés az országnak. A magyar kormányfő emellett azzal is megvádolta kollégáit, hogy őket jobban érdekli Ukrajna, mint az EU-tag Magyarország sorsa.
Uniós diplomaták beszámolója szerint António Costa, az Európai Tanács elnöke az Ukrajnáról szóló napirend kezdetén „elfogadhatatlannak” nevezte a magyar kormány viselkedését, és szerinte azzal átlépett egy vörös vonalat, hogy egy korábban elfogadott alkut utasít el – mint ismert, a tagállamok vezetői még a decemberi csúcson állapodtak meg a 90 milliárd eurós hitel felvételéről, ami alól Magyarország mellett Szlovákia és a Cseh Köztársaság is mentességet kapott.
A Politico beszámolója szerint Costa elismerte, hogy a Barátság kőolajvezetékkel megváltozott a helyzet, de hangsúlyozta, hogy az az orosz támadásoknak köszönhető, és szerinte egy tagállam nem függhet egy harmadik ország döntésétől. Costa emellett azt is megjegyezte, hogy Magyarország számára továbbra is rendelkezésre áll alternatíva az olajellátása biztosításához. Sajtóbeszámolók szerint
A VITA SORÁN ROBERT FICO SZLOVÁK MINISZTERELNÖK ORBÁN VIKTOR MELLÉ ÁLLT, ÉS VELE EGYÜTT NEM VOLT HAJLANDÓ ALÁÍRNI A CSÚCSOT LEZÁRÓ KONKLÚZIÓ UKRAJNÁRÓL SZÓLÓ RÉSZEIT.
Fico emlékeztetett, hogy a kőolajvezeték leállása Szlovákiát is rosszul érinti, és amellett érvelt, hogy Kijev az unió szakemberei mellett egy szlovák és egy magyar delegációnak is engedje meg a leállt vezeték megvizsgálását, hogy eldöntsék, az valóban üzemképtelen, vagy pedig politikai okokból nem szállítanak azon keresztül jelenleg orosz olajat.
Egyébként várható volt, hogy komoly vita fog kialakulni a téma során: Orbán Viktor már a csúcs előtt jelezte, hogy színjátéknak tartja azt a két nappal ezelőtti sajtóközleményt, amiben az Európai Tanács, az Európai Bizottság és Ukrajna bejelentette, hogy uniós pénzből és európai technikai segítséggel 45 napon belül helyreállítják az olajvezetéket, és kijelentette, hogy mindaddig fenntartja a vétóját, amíg nem érkezik olaj a Barátság kőolajvezetéken keresztül.
A csúcs előtt pedig több uniós vezető is élesen kritizálta a magyar miniszterelnököt, amiért egy decemberben már letárgyalt egyezséget vétóz.
(Index)