Robert Golob négy évvel ezelőtt még elsöprő győzelmet aratott a szlovén parlamenti választásokon, azóta viszont korrupciós botrányok és rendszeres kormányátalakítások csökkentették előnyét. Március 22-án járul az urnákhoz az ország lakossága, ahol dönthetnek arról, hogy bizalmat szavaznak-e negyedszer is Orbán Viktor szövetségesének, Janez Jansának, a Szlovén Demokrata Párt vezetőjének.
Négy éve még nagy győzelmet ünnepelhetett Robert Golob a szlovéniai választáson, azóta viszont botrányok sora ásta alá a kormány hitelességét. Ezért a választás előtti felmérések szerint Janez Jansa vezet a közvélemény-kutatásokban.
Március 22-én parlamenti választásokat tartanak Szlovéniában, a lakosság a 90 tagú képviselőház összetételéről dönt. Natasa Pirc Musar köztársasági elnök január 6-án írta ki a voksolást, és az indulókat arra kérte, hogy kampányukban inkább a társadalom előtt álló kihívások megoldásaira koncentráljanak, semmint a megosztásra.
Botrány botrány hátán a kormánypárt oldalán
A 2022-es választásokon Robert Golob Szabadság Mozgalma (GS) legyőzte a Janez Jansa vezette jobboldali Szlovén Demokrata Pártot. Golob a Szociáldemokratákkal és a Baloldallal kötött koalíciót, így 53 mandátummal kényelmes parlamenti többsége volt. Azóta azonban a kormány szinte folyamatosan botrányok kereszttüzében állt.
A legkomolyabb ügy az úgynevezett Litijska-affér volt, ennél az esetnél 2022 decemberében merültek fel kérdések egy bírósági épület megvásárlásának átláthatóságával kapcsolatban, és a miniszterelnököt is korrupcióval, valamint befolyással való visszaéléssel vádolták. Ugyanabban az évben Tatjana Bobnar belügyminiszter lemondott, miután összekülönbözött Golobbal a rendőrfőnök személyéről – a miniszterelnököt azzal gyanúsították, hogy beavatkozott a rendőrségi kinevezésekbe. 2023 és 2025 között a kormányfő pedig többször átalakította a kormányt, amely az instabilitás benyomását keltette.
A sort 2025 októberében egy romákkal összefüggő gyilkossági ügy zárta, amelynek nyomán a parlament gyorsan elfogadott egy törvényt, helyi rendőri jogköröket bővítve egyes városrészekben. Az intézkedést az Európai Parlament, az Európa Tanács és az Amnesty International is elítélte, mondván, hogy szükségtelenül céloz meg egy amúgy is hátrányos helyzetű kisebbséget – miközben a szélsőjobb éppen a kormány erélytelenségét vetette a szemére.
Golob védekezésképpen leszögezte: „Hiszek a jogállamiságban, ezért minden vádra jogi úton fogok válaszolni” – a közvélemény azonban más következtetésre jutott. A felmérések egyértelműen mutatják a Szabadság Mozgalom és koalíciójának látványos népszerűségvesztését.
Negyedszerre is jöhetnek a demokraták?
A másik oldalon Janez Jansa és a Szlovén Demokrata Párt áll, amely a 2024-es európai parlamenti választások óta egyre növelte népszerűségét. A jobboldali politikus korábban már háromszor is betöltötte a kormányfői pozíciót. Kampányában kemény fellépést ígért a bevándorlással szemben, valamint gyakran támadta a sajtót. Az ellenzéki politikus Orbán Viktor, Robert Fico és Andrej Babis szövetségese, viszont következetesen támogatja Ukrajnát és NATO-párti.
Janez Jansát Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke személyesen látogatta meg Ljubljanában, és reményét fejezte ki, hogy a Szlovén Demokrata Párt kap felhatalmazást a választóktól március 22-én. Ez pedig azt jelzi, hogy Brüsszel számára sem mindegy, ki győz Szlovéniában.