Kémkedés gyanúja miatt tett feljelentést a kormány Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója ellen. A kabinet szerint az újságíró olyan, nemzetbiztonsági kockázatot jelentő információkat hozhatott nyilvánosságra, amelyek akár idegen államok érdekeit is szolgálhatják. Panyi visszautasította a vádakat, hangsúlyozva, hogy nem kémkedett, munkáját pedig oknyomozó újságírásként, a forrásvédelem szabályai mellett végezte. Bejegyzésében ugyanakkor részleteket közölt egy, az orosz–magyar kapcsolatokkal foglalkozó vizsgálatáról, és súlyos állításokat fogalmazott meg kormányzati szereplőkkel kapcsolatban. Az ügy jogi megítélése attól függhet, hogy a hatóságok tudnak-e konkrét bizonyítékokat felmutatni a kémkedésre, vagy az eset végül a sajtószabadság és a nemzetbiztonság határán zajló vitaként értelmezhető.
Kémkedés gyanúja miatt tett feljelentést a kormány Panyi Szabolcs újságíró ellen – hangzott el a csütörtöki Kormányinfón. A bejelentés szerint az ügyben Tuzson Bence igazságügyi miniszter kapott felhatalmazást a szükséges jogi lépések megtételére.
A kormány álláspontja szerint a Direkt36 újságírója olyan információkat hozhatott nyilvánosságra, amelyek nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek, és akár idegen államok érdekeit is szolgálhatják. A miniszterek azt hangsúlyozták, hogy egy kémelhárítási ügy részleteinek nyilvánosságra kerülése önmagában is súlyos következményekkel járhat.
A bejelentés középpontjában azok a korábban nyilvánosságra került információk állnak, amelyek szerint Panyi kapcsolatba kerülhetett külföldi szereplőkkel, illetve érzékeny adatok is szóba kerültek egy hangfelvételen. A kormány szerint mindez felveti a kémkedés gyanúját.
Panyi Szabolcs a Kormányinfó befejezése után pár perccel Közlemény és segítségkérés lehetséges forrásokhoz címmel tett közzé egy terjedelmes bejegyzést a Facebookon. Szerinte „oknyomozó újságírók megvádolása kémkedéssel egészen példa nélküli a 21. században egy európai uniós tagállamtól”, bár elmondása alapján egyáltalán nem lepődött meg. Az újságíró tagadja, hogy valaha is kémkedett volna.
Nemhogy nem kémkedtem soha – a saját oknyomozói munkámra úgy tekintek, hogy az egyfajta újságíró kémelhárítói munka
– jelentette ki Panyi, majd hozzáfűzte, könnyebben tudna védekezni civilként, de újságíróként köti a forrásvédelem. „Ez azt jelenti, hogy például nem fedhetem fel, hogy újságíróként kitől és milyen információkat kapok, például Magyarországon, a magyar kormányzati és állami szférán belül is” – fogalmazott az újságíró.
Szijjártó Péter és Szergej Lavrov
Panyi Szabolcs azt állítja, hogy a vád miatt kénytelen részleteket megosztani arról a konkrét nyomozásáról, „melynek részeként egy minden jelek szerint titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott beszélgetést folytattam egy bizalmas forrással”.
2023 óta nyomozok konkrétan azon gyanú után, hogy Szijjártó Péter és orosz tisztviselők kapcsolata esetleg túlmegy a törvényes határokon. A megvágott, nyilvánosságra hozott hangfelvételen is szóba kerül, hogy Szijjártó és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kommunikációját európai uniós titkosszolgálatok rögzítik. Azok a részek már kevésbé kerültek bele, ahol arról beszélek, hogy ezen kommunikáció alapján erősen felmerül az Oroszország érdekében végzett politikai hírszerzés és befolyásoló ügynöki magatartás gyanúja
– írja Panyi, kiemelve, hogy „ezek borzasztó súlyos vádak, amit ráadásul a dolog természete miatt rendkívül nehéz bizonyítani”.
Az általa megszerzett információkról azt mondta, hogy azok érdekében nem végzett kémkedést. „Továbbá semmilyen külföldi titkosszolgálattal nem működtem együtt Szijjártó Péter lehallgatásában, megfigyelésében” – jelentette ki.
Panyi azt állítja továbbá, hogy a magyar és az orosz külügyminiszterek közötti telefonbeszélgetésről utólag próbált meg információkat begyűjteni: többek között azt a részinformációt, hogy milyen csatornákon zajlott a kommunikáció, valamint „létezhet-e esetleg olyan titkos, az orosz által ügynöki kommunikációra rendszeresített csatorna, amiről senki nem tud”. Emlékezetes, pár nappal korábban kikerült Panyi Szabolcsról egy hangfelvétel, amin egy ismeretlen nőnek arról beszél, hogy egy meg nem nevezett európai uniós állam szervének továbbította Szijjártó Péter telefonszámát. Erről most azt állítja, „semmilyen információértékkel nem bírt az a két telefonszám, amelyen a magyar külügyminiszter rendszeresen hívta Lavrovot”.
Újabb súlyos vádak a magyar kormányról
Panyi Szabolcs ezután újabb vádakat fogalmazott meg bejegyzésében, ezt a részt változtatás nélkül közöljük:
EU-s és NATO-s nemzetbiztonsági szolgálatainál ismereteim szerint legalább 2016-2017 óta olyan információk keletkeztek, hogy magyar kormányzati repülőgépeken, illetve magyar kormányzati figurák által használt magángépeken nagy összegű készpénz, illetve drágakő érkezhet Oroszországból. Legalább hat különböző ország tisztviselője számolt be ilyen információkról.
Ezeket az információkat nem magyar célszemélyek vagy magyar infrastuktúra lehallgatásán vagy megfigyelésén keresztül rögzítették. Hanem például lehallgattak két orosz tisztviselőt, akik erről fecsegtek, vagy egy szállítmány előkészítésével bízták meg őket.
Kutatásaim során Szijjártó és Lavrov kommunikációja mellett tehát azt is megpróbáltam így kideríteni, hogy a kormányzati gépek, illetve a magángépek repülései során hogyan végzik a csomagok átvilágítását, ki- és bepakolását, melyik tisztviselő jellemzően mekkora táskákkal utazik. Moszkvából több csomaggal érkeznek-e esetleg haza, mint amennyivel kimentek, idehaza pedig jellemzően hogyan lehet megoldani, hogy a hasonló szállítmányok mondjuk egy delegáció vagy a reptéri személyzet számára minél kevésbé legyenek feltűnőek.
A fentiekről elmondja, tudja, hogy „nagyon súlyos gyanú”, ezért nem is kívánt foglalkozni ezzel. Állítása szerint azért hozza most ezt a részletet nyilvánosságra, mert nem tudja, „még mit kívánnak megvágva kihozni a beszélgetésből, és az alapján milyen mondvacsinált okkal – például terrorizmus előkészülete stb. – akarnak még megvádolni”.