A Direkt36 legújabb cikke szerint a Tisza Párt ellen állítólagos politikai összeesküvés zajlott, ám az írás egy olyan rendőrnyomozó spekulációira épült, aki maga sem tudott bizonyítékot felmutatni – írta meg a Mandiner. A lap arról ír, hogy Szabó Bence nyomozó elhitte egy rejtélyes figura online állításait, és ezekre alapozta a Tisza Párt informatikusai elleni „manőverekről” szóló elméletét, miközben nem tudott rálátni a valós kémelhárító tevékenységre. Később kiderült, hogy az érintett informatikusok külföldi szolgálatokkal álltak kapcsolatban, és a valós adatok alapján semmi jel nem utalt arra, hogy a magyar titkosszolgálatok őket manipulálták volna. A cikk így bizonyítékok nélküli spekulációkra épült, amelyek vélhetően egy valódi elhárítási műveletet is veszélyeztettek.
Kedden reggel tett közzé egy terjedelmes cikket a Direkt 36, amelyben lényegében azt állították, hogy a magyar szolgálatok a Tisza Párthoz való kötődésük miatt tartottak házkutatást két informatikusnál. A cikk megjelenése után egy nappal egy videót is közöltek, ebben Szabó Bence a Nemzeti Nyomozó Iroda kiberbűnözés elleni főosztályának nyomozója beszélt az érintett ügyről. A Mandiner összeszedte, hogy a most már csak egykori nyomozó állításai valójában minden bizonyítékot nélkülöznek.
A lap szerint Szabó Bence, aki a cikk forrása volt, nem rendelkezett információval arról, hogy milyen külföldi befolyás alatt álló személyekhez kötődő elhárítási műveletbe nyúl bele. A hivatali visszaéléssel gyanúsított volt nyomozó színre lépésével minden bizonnyal nemzetbiztonsági érdekek sérültek.
Erre nem volt semmilyen kézzelfogható bizonyítékunk, de az értekezleten nagyjából egyetértés volt arról, hogy valószínűleg ez volt a helyzet
– mondta Szabó az interjúban. A nyomozó nyilatkozata tele van hasonló, bizonytalanságot tükröző kifejezésekkel: „valószínűleg”, „sejtettük”, „arra engedett következtetni”.
Külföldi szolgálatokkal kapcsolatban álló informatikusok
Szabó volt a forrása annak az erősen spekulatív, bizonyítékokkal nem alátámasztott cikknek, amelyben a Direkt36 arról írt, hogy a magyar titkosszolgálatok megzsarolták a Tisza Párt két informatikusát – jegyzi meg a Mandiner. Mint írják, később azonban kiderült, hogy a szóban forgó informatikusok valójában külföldi szolgálatokkal álltak kapcsolatban, egyikük rendszeresen látogatta az ukrajnai nagykövetséget Budapesten. Ezeket az információkat a Nemzetbiztonsági Bizottság tette nyilvánossá keddi rendkívüli ülésén, részben feloldva a titkosítást. Az egyik informatikust az Indexnek sikerült beazonosítani, a „Buddha” névre hallgató férfi Maróti Tamás, aki korábban magánnyomozati tevékenysége okán a hatóságok látókörébe került, azt állítva, hogy képes állami rendszerekből hatósági adatokat is megszerezni.
A Direkt36 interjúja szerint Szabó Bence elhitte Marótinak az állításait, és ezekre alapozta a Tisza Párt informatikai rendszere elleni, „zavaros elméletét”. A Mandiner felhívja a figyelmet, hogy a nyomozónak feltűnhetett volna az informatikus gyanús életmódja és viselkedése:
EGY IRODAHAJÓN ÉLT, ESZKÖZEI SZINTE TELJESEN TITKOSÍTOTTAK VOLTAK, BEJELENTETT LAKCÍM NÉLKÜL, ÉS NAGYON KEVÉS INFORMÁCIÓ ÁLLT RENDELKEZÉSRE RÓLA AZ ELŐZETES ADATGYŰJTÉS SORÁN.
Ennek ellenére Szabó a férfi szavait készpénznek vette, és nem vetette fel, hogy esetleg valamilyen kémelhárító tevékenységről lehet szó – jegyzi meg a cikk szerzője.
A nyomozók hozzájutottak bizonyos képernyőmentésekhez, amelyek a H.D. monogramú informatikus és egy V.E. (később Henryként nevezett) rejtélyes figura online kommunikációját tartalmazták, de ezeknek csak töredékét. Szabó a beszélgetések alapján egyértelműen elhitte, hogy az online üzenetek mindenben hitelesek, nem vizsgálta, hogy V.E./Henry esetleg hazudik, vagy a titkosszolgálat emberei tudatosan félrevezethetik az informatikusokat.
Szabó Bence maga mondta el, nincs bizonyíték
Hozzátették, a nyomozó nem gondolta át, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal valós kémelhárító műveletet folytathatott, és hogy az informatikusok valós tevékenysége eltérhet a nyilvánvaló spekulációktól.
Szabó Bence interjújából kiderül, hogy a nyomozó maga sem volt biztos az események valós részleteiben:
Természetesen erre nem mutatott egyértelmű bizonyíték, hogy ez az Alkotmányvédelmi Hivatal vagy más szervnek a műve tulajdonképpen, csak maga a közvetett dolgok
– mondta. Egy másik alkalommal hozzátette: „Itt még mindig csak spekulációról beszélünk, amit a mi osztályunk folytatott. Nem volt közvetlen bizonyíték erre, csak ezek a közvetett bizonyítékok”.
A Mandiner szerint a fentiek miatt a Direkt36 cikke bizonyítékok nélküli spekulációkra épült, és olyan nyomozói állításokat mutatott be az olvasóknak, akiknek pozíciójukból adódóan amúgy fogalmuk sem lehetett arról, hogy a titkosszolgálatok valójában milyen tevékenységet folytatnak. Az eddig nyilvánosságra került információk alapján úgy tűnik, hogy a nyomozó és a portál nem vizsgáltak semmilyen olyan adatot, ami a politikailag motivált elméletüket cáfolta volna.
A Direkt36 cikke valószínűleg tönkretett egy valódi elhárítási műveletet, amelynek céljáról és menetéről semmilyen pontos információjuk nem volt. A nyomozó spekulációira épülő történet így nem csupán félrevezető, de a nemzetbiztonsági érdekekre is veszélyt jelenthetett – jegyzik meg.