Csercsa Balázs ledobta az atomot: közzétette a Tisza energiapolitikai tervezetét

Közzétette közösségi oldalán a Tisza energiapolitikai tervezetét Csercsa Balázs, a párt egyházpolitikai munkacsoportjának korábbi vezetője. Mint írta, befújta hozzá a szél Kapitány István csapatának legújabb anyagát, ennek részeként azt tervezik a Tisza pártban, hogy a választás után azonnal meg kell oldani az orosz energiáról való leválást. 

A valóságot persze most is elhallgatnák. Amire készülnek, arról a Tisza szavazói semmit sem tudnak. Éppen az ilyenek miatt lett elegem a Tisza Pártból. Sokaknak elegük van a Tiszában abból, hogy az újonnan érkezettek már most úgy viselkednek, mint akiknek kezében van a korlátlan hatalom

– írta. 

„Magyarországnak rendeznie kell a konfliktusait az Európai Bizottsággal és Ukrajnával, erre pedig érdemi kompromisszumok nélkül nincs lehetőség az orosz energiahordozók kivezetése nélkül. Ez a fordulat egyben lehetőséget ad arra is, hogy a Tisza szakítson a Fidesz-kormányok túlzott állami kontrollra épülő modelljével - a hatósági árszabályozással és a hazai szereplők mesterséges előnyben részesítésével - és az Európai Bizottság iránymutatásaihoz igazodva liberalizálja a magyar energiapiacot” – olvasható a közzétett dokumentumban, amely szerint ennek érdekében ki kell vezetni a benzin védett árát, a csökkentett rezsiár helyett piaci árat kell bevezeti, a MOL finomító átállítását el kell végezni, és az ennek költségeire fedezetet biztosító új energiafüggetlenségi adót kell bevezetni. 

Kapitány István csapatának anyaga szerint 

a magyar energiapolitika legnagyobb problémája ma a túlzott állami beavatkozás. Szerintük a hatóságilag szabályozott közüzemi díjak és a közelmúltban bevezetett védett ár elszakadtak a piaci realitásoktól: egyszerre okoznak jelentős torzulásokat és veszik el a lakosságtól az energiatakarékossági ösztönzőket.

Azt is sérelmezik a tiszás szakértők, hogy mindkét megoldás szembe megy az Európai Bizottság iránymutatásaival, amelyeket előbb-utóbb egyébként is át kell ültetni.

Mint fogalmaznak, „a védett árak túl nagy terhet tesznek az értéklánc szereplőire - különösen az üzemanyag-kereskedőkre -, minden piaci logikával szembe mennek, és diszkriminatív módon kedveznek a hazai fogyasztóknak, ami nem illeszkedik az EU közös piacra és versenyjogra épülő logikájához”, ezért a Tisza-kormány megalakulása után ezt a két kihívást - az orosz energiabeszerzések leépítését és a túlzott állami szerepvállalás visszaszorítását - azonnal kezelni kell.

A végrehajtás kapcsán arról írtak, a kormányváltás után a Tiszának haladéktalanul hozzá kell látnia a következő intézkedések végrehajtásához:

• Védett ár kivezetése: Az orosz olajról való azonnali leválás miatt csökken a rendelkezésre álló olaj mennyisége, a Dunai Finomító termékkihozatala pedig romlani fog. Ebből az következik, hogy több, a jelenleginél drágább finomított olajtermék-importra és az üzemanyag-kereslet visszafogására lesz szükség. Ez a jelenlegi árkörnyezetben nem kezelhető, ezért a védett árat azonnal ki kell vezetni.
• Lakossági áram- és gázárak piacosítása, a hatóságilag szabályozott árak azonnali kivezetése: Ahogy az üzemanyagoknál, úgy a lakossági energia esetében is csak magasabb árkörnyezet mellett lehet visszafogni az igényeket. Az Európai Bizottság iránymutatásai a lakossági árszabályozás liberalizációját és a piac külföldi vállalatok előtti megnyitását írják elő. Ráadásul a hatóságilag rögzített tarifák az orosz energiahordozók kivezetése és az iráni háború miatt bekövetkező áremelkedés mellett eleve finanszírozhatatlanná válnak.
• A MOL Dunai Finomítójának átállítása: Az optimális termékkihozatal helyreállításához a százhalombattai létesítményben mintegy 1 milliárd euró értékű beruházásra lesz szükség. A projekt várható időtartama két év.
• Egyszeri, két évre szóló Energiafüggetlenségi Adó (EFA) bevezetése a megtakarításokra: Az úgynevezett rezsicsökkentési alap 600 milliárd forintjára a pénzügyminiszter igényt formál a költségvetési hiány csökkentése miatt. Ezért a Dunai Finomító átállításának és az orosz energiáról való leválás egyéb, előre nem látható következményeinek finanszírozásához bővíteni kell a költségvetési mozgásteret, ez pedig új adó bevezetését indokolja. A vállalati versenyképesség megőrzése és a lakosságnál rendelkezésre álló rekordmértékű anyagi tartalék miatt ezt célszerű a háztartások megtakarításaira kivetni. A nemzetközi tapasztalatok alapján az 1–1,5 százalékos adókulcs nem vált ki érdemi társadalmi ellenállást, ugyanakkor fedezetet nyújthat a Dunai Finomító átállításának költségvetési terheire.

A Tisza szakértői szerint Magyarországon a lakossági megtakarítások mértéke az európai átlaghoz képest nagyon magas, amely a Tiszának épp jól jönne. 

„A megtakarításokra kivetett 1 százalékos adókulcs így évi 240 milliárd, 1,5 százalék pedig 360 milliárd forint bevételt jelent. Az EFA-t két évre kell bevezetni, bevételei 2026-ban és 2027-ben finanszírozzák az energiaátállás költségeit. A fenti lépéseket haladéktalanul, az új parlament megalakulását követően végre kell hajtani” 

– olvasható a tervezetben.

Az erről szóló ütemezésről, cselekvési tervről kifejtették, már az Országgyűlés alakuló ülésén be kell nyújtania azt a törvényjavaslatot, amely kimondja az orosz eredetű benzin és gázolaj magyarországi behozatalának azonnali tilalmát.

„Ezzel egyidejűleg törvényt kell benyújtani a közérdekű alapítványokban elhelyezett MOL részvények feletti állami kontroll visszaszerzéséről. Az új kormány hivatalba lépésének napján - várhatóan T+14 nap - energia veszélyhelyzetet kell hirdetni és az első kormányülésen haladéktalanul ki kell mondani, hogy Magyarország beszünteti az orosz energiahordozók vásárlását” – részletezték, hozzátéve, felállítanak majd egy energiaátállási cselekvési terv végrehajtásáért felelős stábot, amely napi operatív koordinációval irányítja az átmenetet, majd azonnali MOL közgyűlést kell összehívni, új igazgatósági tagokat kell delegálni és a MOL élére új vezetést kell állítani.

„Az új MOL vezetésnek és a kormánynak összehangolt diplomáciai és kereskedelmi tárgyalásokat kell folytatnia T+30 és T+90 nap között a meghatározó importőrökkel. Horvátországgal külön megállapodást kell kötni. Nagy mennyiségű finomított benzin- és gázolaj beszerzésére lesz szükség! Az MVM a gazdasági miniszter felügyelete mellett azonnal új, nem orosz gázszállítókat keres, először rövid távú, spot beszerzési megállapodásokat köt” – olvasható a Csercsa Balázs által közzétett dokumentumban.

A Tisza gazdasági munkacsoportja szerint mindennek a megvalósítása a kormány megalakulását követő második hónaptól számítva körülbelül két és fél éves időtávot ölel fel. A tervezet arra is kitér, hogy

2028 végéig végig kell vinni az állami kézben lévő MOL részvények eladását és az MVM legalább 75 százalékos tulajdonrészének privatizációját.

A politikai kockázatok és kezelésük kapcsán kifejtették, az ellátási rendszer átalakítása társadalmi feszültségeket okoz majd, ezeket az indulatokat pedig a Fidesz ellen kell fordítani. A tervezet szerint „a Tisza-kormánynak ezért előre, tudatosan kell felkészülnie a politikai támadásokra”:

• Lakossági energiaárak emelkedése miatti támadási felület: az előzetes becslések szerint az orosz energiáról való azonnali leválás és az árszabályozás megszüntetése nyomán a lakossági áram- és gázszámlák legalább a jelenlegi szint 2–2,5-szeresére emelkednének.
• Kezelési javaslat: Világossá kell tenni, hogy az áremelkedés az elmaradt energiatakarékossági intézkedések és a túlfogyasztás következménye. A korábbi Fidesz-kormányok túlzott orosz függést építettek ki és eladósították az országot! Az áremelkedésekért felelőssé kell tenni a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló energiacégeket, vitát kell indítani Mészáros Lőrinc energiacégeinek államosításáról!
• Lakossági üzemanyag árak emelkedése miatti támadási felület: Az előzetes becslések alapján az orosz energiáról való azonnali leválás és az árszabályozás megszüntetése nyomán a benzin ára megközelíteni, a dízel ára pedig meghaladné az ezer forintos literekénti szintet. Az üzemanyagárak emelkedését a benzinárstop és a védett árak miatt kialakult piaci torzulásokkal kell indokolni. Az áremelkedésért pedig az iráni háborút és Orbán szövetségesét, Donald Trump elnököt kell hibáztatni
• Energiafüggetlenségi Adó bevezetése miatti támadási felület: Az Energiafüggetlenségi Adó politikai támadások célkeresztjébe kerül, a Fidesz adóemeléssel fogja vádolni a Tisza új kormányát! Kezelési javaslat: Az adót nagyrészt a gazdagok, a NER elitje fizeti, őket külön vagyonadóval is kell sújtani, ami szintén az energiaátállási alapba kerül. Ennek behajtása azonban nehézkes, a bevétel többségében az EFA-ból érkezik, ami a lakosságtól gyorsan és egyszerűen behajtható. A NER vagyonadó azonban alkalmas a közvélemény indulatainak irányítására!